A Benes-kijelentésekről „beszél” a világ

A visegrádi négyek: Szlovákia, Csehország és Lengyelország mellett Belgium, Németország és Ausztria vezető lapjai is foglalkoznak Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseivel. Egyes lapok az érzelmi háttérre, mások a politikai felhangokra hívják fel a fegyelmet.

Szlovákia: „trianoni trauma"
Orbán Viktor közelmúltban "elejtett mondatai" miatt a magyar kérdés várhatóan a szlovákiai választások domináns tényezőjévé válik - írta a pozsonyi Új Szó. A lap egyúttal leszögezi, hogy Csehországban és Szlovákiában még mindig a jogrendszer részét képezik a német és magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel vádoló dekrétumok, márpedig ezeknek sem az Európai Unió, sem egyetlen magát demokratikusnak nevező ország jogrendjében nincs semmi keresnivalójuk.

A liberális SME szerint: ami a magyar-szlovák viszonyban néhány hónapja még elképzelhetetlen volt, ma beláthatatlan következményekkel fenyeget: a történelem igazolja, hogy a radikalizálódás kezelhetetlen helyzetekhez vezethet.

A baloldali pozsonyi Pravda szerint Orbán keménykedésének a magyarok "trianoni traumájából" eredően meg van ugyan a saját logikája, de ellentétes hatást kiváltó következményei is vannak, hiszen amennyit a magyar kormány odahaza nyer, a szomszédoknál és az EU-ban annál többet veszít vele.

Nem így látja a Národná Obroda Orbánt bíráló szerzője, aki ezzel együtt azt írja, hogy Orbán megmutatta szomszéd kollégáinak, hogyan kell valamiből politikai tőkét kovácsolni és megszerezni Brüsszel jóindulatát.

Csehország: a V4 marad
A cseh miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerint Orbán Viktor véleménye a Benes-dekrétumokról semmi esetre se tudja veszélybe sodorni a visegrádi csoport létét, ami azonban nem zárja ki, hogy a Cseh Köztársaság élesen reagáljon a dekrétumok érvénytelenítését érintő megismételt követelésekre. Jan Kavan a Právo című prágai baloldali lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, az együttműködés más területeken folytatódhat Magyarországgal. Az ellenzéki Václav Klaus kijelentését pedig, hogy „Csehország uniós csatlakozási szerződésébe kerüljön be egy olyan jogi norma, amely Prágának garantálná a Benes-dekrétumok érvényességét" – „abszurdnak" nevezte.

A Mladá Fronta Dnes Orbán védelmében

Belgium: "Hidegzuhany a Visegrádi Csoportra"
A La Libre Belgique belga lap ezzel a címmel számolt be tényszerű jelentésben a benesi dekrétumok körül kibontakozott vitáról. A mérsékelten konzervatív irányzatú lap idézte Orbán Viktor miniszterelnöknek a múlt héten Brüsszelben tett kijelentését, amely szerint a dekrétumok nem egyeztethetők össze az európai joggal, ezért Csehországnak és Szlovákiának még uniós csatlakozása előtt hatályon kívül kellene helyeznie azokat. Az uniónak azonban nincsenek ilyesfajta igényei – írja a lap. Közli Günter Verheugen bővítési biztos véleményét, aki arról biztosította Jan Kavan cseh külügyminisztert, hogy a dekrétumok ügye független a csatlakozási tárgyalásoktól.

A lap felidézi a dekrétumok legfontosabb rendelkezéseit is, és idézi Libor Roucek cseh kormányszóvivőt, aki szerint "Orbán Viktornak ez a kisiklása nem fogja megváltoztatni" az érintett országok közötti "szilárd" kapcsolatokat. A kijelentést azonban szkeptikusan így kommentálja: "Majd elválik..."

Lengyelország: magyar nyilatkozatok
Egész oldalas összeállítást közölt keddi számában Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Benes-dekrétumokról tett kijelentéseiről, azok nemzetközi visszhangjáról és a visegrádi együttműködés válságáról a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap.

Ugyanakkor terjedelmes interjút közölnek Haraszti Miklós magyar közíró, médiaszakértővel. Haraszti, aki az SZDSZ volt parlamenti képviselője elmondta: szerinte a magyar kormányfő kijelentéseinek egyik oka, hogy igyekszik megnyerni a jobboldali szavazótábort a választások előtt. A másik pedig, hogy a magyar miniszterelnök tudatosan alkalmaz egy bizonyos agresszív stílust, mert úgy véli, hogy ennek köszönheti sikereit.

Németország: Veszélyben Schröder prágai útja?
Német sajtóértesülés szerint a benesi dekrétumok, illetve a cseh kormányfő közelmúltbeli kijelentései miatt bizonytalanná vált a német kancellár március végére tervezett prágai látogatása.

Mint a Die Welt keddi összeállításából kitűnik, az eredetileg március 22-23-ra ütemezett kormányfői látogatás még kérdéses. A szövetségi kormány tájékoztatási hivatalában az újság érdeklődésére azt közölték, hogy az utazással kapcsolatban még nem született végleges döntés.

A Die Welt ugyanakkor Orbán Viktor kijelentéseit így kommentálja: „az a célja, hogy nevén nevezzék a jogsértést ahelyett, hogy az málladozó alapkőként beépüljön egy nagyobbá váló Európai Unió alapzatába. Magyarországon alig akad olyan ember, aki képes volna megérteni a cseh és a szlovák álláspontot."

Ausztria: érzelmek és választások
Az érzelmek általában megnehezítik a viszályok rendezését, de ha valami miatt az érintett felek nem tudnak felülemelkedni az ügyön, és kívülről szemlélni azt, végleg lehetetlenné válik a megoldás: ez most a helyzet a Benes-dekrétumokkal - írta keddi számában a Die Presse című konzervatív bécsi lap.

A szinte minden érintett országban küszöbön álló választások pedig - a cikk írója szerint - megakadályozzák, hogy az illetékesek felülemelkedjenek a napi csörtéken, s a nyilvánosságtól elvonulva elgondolkodjanak azon, hogy ami már fél évszázada is égbe kiáltó jogtalanság volt, azt nem kellene-e most jogtalanságnak minősíteni, mégpedig nem az Európai Unió kedvéért, hanem mert ez a demokratikus államiság alapjaihoz tartozik. A lap felsorolta, hogy Csehországban nyáron, Magyarországon tavasszal, Ausztriában 2003 őszén választanak, s ezért nincs kilátás az érzelmek kihűlésére, s ezzel a megoldás folyamatának megindulására.