2000

Budapest törődik az ukrajnai magyarokkal, Kijev konzultál című írásában ismerteti a kedvezménytörvényt és a román–magyar egyetértési nyilatkozatot a 2000 című, Viktor Medvedcsuk befolyásos politikushoz és üzletemberhez, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt elnökéhez közel álló hetilap. A szerző, Szvetlana Vasziljeva több tévedést is tartalmazó írásában ismerteti a Magyarországgal szomszédos országokban élő (Ausztriát leszámítva) magyaroknak a magyarigazolvány alapján járó kedvezményeket, majd leszögezi: „Ezzel a magyarok az adott országok többi nemzetiségéhez képest etnikai alapon előnyhöz jutnak. A lépés indoklásaként a törvényben az áll, hogy meg kell őrizni a nagy magyar nemzetet, amelybe Magyarország állampolgárain kívül más országok magyar kisebbségei is beletartoznak. Ez a megfogalmazás egészen veszélyes politikai jelleget hordoz. Ezt még azzal is fokozzák, hogy utalást tartalmaz »a Trianonért való kárpótlásra«.” A cikkíró kitér az 1920-as békeszerződéssel Magyarországtól elcsatolt országrészek ismertetésére, és utal a második világháborút lezáró békeszerződésre és a Magyarország által szomszédaival kötött kétoldalú határmegállapodásokra. „Ily módon az utalás összeurópai értelmet kap, tekintettel arra, ha figyelembe vesszük a térség jelenlegi problémáit. Az utalás annál is problematikusabb ma magára Magyarországra nézve, hogy napirenden van az ország Európai Unióba történő belépése” – szögezi le a cikk szerzője. A hetilap a magyar–román egyetértési nyilatkozat létrejöttéről beszámolva azt állítja, hogy román nyomásra Magyarország beleegyezett, hogy a magyar kisebbségnek járó jogokat minden román állampolgárra kiterjesszék. A cikkíró utal a nyilatkozatnak arra a rendelkezésére is, amely szerint a törvénynek a szomszédos állam területén történő érvénybe lépése az adott állam jóváhagyásától függ, majd hozzáteszi, hogy ez a legvitatottabb pont, amelyről Magyarország 2001 őszéig bármilyen konzultációt elutasított. „Hogy mi lesz a szomszédos országokkal, így Ukrajnával, egyelőre nem tudni, de kétségkívül nem reális, hogy ötvenmillió ukrán ilyen jogokat kapjon” – állapítja meg a szerző, majd idézi Ihor Dolhovot, a kijevi külügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint Ukrajnának a magyar féllel közösen kell kialakítania a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos álláspontját, azaz azt, hogy miképp, milyen mélyen és milyen szervek közreműködésével valósulhat meg a törvény. A tárca legutóbbi sajtóértekezletén Dolhov közölte, hogy a kedvezménytörvénynek a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárokra vonatkozó végrehajtási eljárását most határozzák meg konzultációkon. Az ukrán álláspontról a szóvivő a lap szerint elmondta: a létező kétoldalú megállapodások keretében kívánják szavatolni a nemzeti kisebbségek jogait. „Ha azt látjuk, hogy valamilyen módon a többi ukrán állampolgár jogai csorbulnak, bizonyos intézkedésekre kerül sor. De ma nem látunk ilyen veszélyt” – idézi a külügyminisztérium szóvivőjét a hetilap.