Vegyszer nélkül is megtermelhető a legtöbb zöldségféle

Vojtko Szilvia a debreceni egyetemen környezetvédelmet tanult. Amíg oklevele honosítására várt, szülei 0,36 hektáros telkén, Zemplínske Kopčany községben, vegyszer nélküli zöldségtermesztésbe kezdett. Termékeit főként helyben és Kassán, valamint a Sosna környezetvédelmi polgári társulás „Egészséges terméket egészséges áron” program keretében megkötött szerződések alapján értékesíti.

A vegyszermentes termelés alapjának a talaj megfelelő szerves anyaggal való ellátottságát, a komposztkészítést tartja. A komposztba a növények levelei, szárai, a lekaszált fű, a vázában elhervadt virágcsokor, a kávézacc és a filteres tea egyaránt felhasználható. De ne tegyük a komposztálóba a citromhéjat, a tuja leveleit, a színes újságpapírt, a kutyahulladékot vagy húsdarabokat. Csontot összezúzott állapotban keverjünk a halomba.

A komposzt minőségét adalékanyagokkal szabályozhatjuk. A falevél, szalma, fűrészpor, áztatott papír fokozza a komposzt morzsalékonyságát. A trágyalé a mikrobiális folyamatokat gyorsítja. A komposztképződést nagyban segíti a termőtalaj hozzáadása. Kémhatásának szabályozására mészkőport vagy fahamut használhatunk. A komposzt készítésénél a nagyobb darabokat aprítjuk. A halmot szükség szerint nedvesítjük és átfogatjuk. Az istállótrágyát is földel keverve komposztáljuk.

Az érett komposzt egynemű szürke, vagy barnaszínű keverék, amely az ujjaink között aprólékosan széthullik. Felhasználás előtt ajánlatos rostálni. A felhasználás a növény igényétől függ:

igényes növények (káposzta, burgonya, zeller, uborka): 7–10 liter/m2

közepes igényű növények: 4–7 liter/m2

igénytelen kultúrák: kevesebb mint 4 liter/m2.

A sikeres vegyszermentes termelés érdekében ki kell használni a talajtakarás nyújtotta előnyöket. Legnagyobb jelentősége, hogy mérsékli a talaj hőmérsékletének az ingadozását. A világosabb takarás esetében (pl. a szénával, szalmával, fűrészporral való takarásnál) a talaj hőmérséklete 3–8 C fokkal alacsonyabb. Ez nagyon előnyös a forró nyári napokon. Ha a talajtakarásra barnább anyagokat használunk fel, pl. komposztot, tőzeget, a takart rész alatt 1–3 C fokkal magasabb a talajhőmérséklet. A talajtakarás további előnye, hogy a föld nem szárad ki olyan gyorsan, a takarásra felhasznált anyag csalogatja a gilisztákat. A 2–10 cm vastag talajtakaró a gyomnövények növekedését is gátolja. A vegyszermentes termelés további fontos tényezője a zöldtrágyázás, amely növeli a talaj humusztartalmát; csökkenti a szervetlen anyagok kilúgozását a talajból; árnyékolja, takarja a talajt, s ennek következtében az porhanyósabb; gátolja a gyomok fejlődését; egyes növények révén védelmet nyújt a kártevők és betegségek elterjedése ellen. Zöldtrágyázásra legalkalmasabb a borsó, lóbab, bükköny, lóhere, káposztarepce, mustár és a facélia. A szerves anyaggal való jó ellátottság érdekében igyekezzünk minden felszabadult területre zöldtrágyának alkalmas növényeket vetni. A zöldtrágyának vetett növényeket mindig időben dolgozzuk be a talajba. A kötöttebb talajokon sekélyebben, 0,1 m mélységig. A könnyebb talajokon 0,2 m mélységig. Nagyon fontos, hogy a bedolgozandó zöldtrágya anyaga zsenge, fásrészektől mentes legyen. A vegyszermentes termelés fontos tényezője a vetésforgó. A mérnöknő három részre osztotta kertjét, így váltogatja a tápanyagra nagyon igényes növényeket, a tápanyagra közepesen igényes és az igénytelen növényekkel. Nagy figyelmet fordít a vetési terv elkészítésénél arra is, hogy mélyen gyökerező növény mellé sekélyen gyökerezőt ültessen, és egymás mellé kölcsönösen támogató növények kerüljenek.