Vakcinaháború

Nem is olyan régen még a járványügyi szakemberek sem tudtak sokat erről az alattomos vírusról, amely szűk másfél év alatt csaknem hárommillió áldozatot szedett a világon, Szlovákiában tízezernél többet, Magyarországon pedig ennek a kétszeresét. Hatalmasat tévedtek azok, akik egy ideig enyhe lefolyású „influenzácskának” hirdették ezt a kórt. Egyik körlevelében még a rózsahegyi katonai kórház igazgatójaként Vladimír Lengvarský is, a múlt csütörtökön kinevezett új szlovák egészségügyi miniszter. Mindeközben a legnagyobb gyógyszergyártó cégek gyorsított ütemben igyekeztek mielőbb felkutatni a fertőzés legfőbb ellenszerét, a vakcinát. Az Európai Bizottság 2,7 milliárd euróval támogatta erőfeszítéseiket, ennek fejében pedig jogot szerzett arra, hogy annyi oltóanyagot kaphasson, amennyit az uniós tagországok együttesen megrendeltek. Méghozzá a közösen jóváhagyott időpontokban. Rugalmasságot tanúsított az Európai Gyógyszerügynökség is, amely már idén januárban feltételesen engedélyezte háromféle oltóanyag, röviddel ezután pedig további vakcina alkalmazását az unióban.

Minden reményteljesnek tűnt, ám a gépezet csikorogni kezdett. Főleg az AstraZeneca, majd további gyártó is közölte Brüsszellel, hogy nem tudja tartani az ütemtervet. Ugyanők viszont Nagy-Britanniába és Izraelbe a tervezettnél jóval több vakcinát szállítottak – alighanem az ottani megrendelők többet fizettek az uniós diplomaták által kialkudott árnál. A nyugati szállítási gondokra hivatkozva a magyar kormány orosz és kínai vakcinát is beszerzett. Nem is keveset. Orbán Viktor szerint mindegy, milyen színű a macska, az a fontos, hogy mindegyikük fogjon egeret, vagyis gyógyszerek esetében nincs helye ideológiai és politikai szempontoknak.

Vlagyimir Putyinnak más a véleménye: ő propagandacélokat is követ az orosz vakcinával. Igyekszik feszültséget gerjeszteni egyes uniós tagállamok között, nem eredménytelenül. Besétált az orosz csapdába Igor Matovič is, aki kormánya nevében, magyarországi besegítéssel kétmillió Szputnyik V oltóanyagot rendelt, és az első szállítmány megérkezését a Kreml kérésére személyesen fogadta a kassai repülőtéren. Ezzel tovább fokozta a hazai belpolitikai válságot, de bekerült az orosz közmédiumok vezető tudósításai közé, amelyekben az orosz elnököt dicsőítették.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyelőre nem engedélyezte a Szputnyik V unióbeli forgalmazását, és egyes értesülések szerint a szlovák állami gyógyszerellenőrző intézet is ilyen lépést fontolgat. Ugyanakkor magyarországi kollégáik rövid időn belül zöld utat adtak a Szputnyiknak, miként a kínai oltóanyagnak is. Joggal merül fel a kérdés: Pozsonyban vagy Budapesten engedtek-e a politikai elvárásoknak, s vajon a befolyásos nyugati gyógyszergyártók nem késleltetik-e az orosz termékkel kapcsolatos döntést?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a minap megegyezett a Pfizer/BioNTech vezetőivel, hogy a lekötött vakcinákból tízmilliót nem a harmadik, hanem már a második negyedévben leszállítanak. Ebből hárommilliót az oltások felgyorsítására leginkább rászoruló országok (Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia) kapnak, a többiből pedig lélekszámarányosan minden tagország. Andrej Babiš a még mindig súlyos helyzetben levő Csehországot is a kedvezményezettek közé akarta bejuttatni, ezt a többség – az osztrákokat és a szlovéneket kivéve – elutasította. Prága így 140 ezer vakcinától esett el, amiért a cseh ellenzék élesen bírálja a kormányfőt. Az októberben esedékes parlamenti választásra is gondolva. Babiš azzal védekezik, hogy az uniós szolidaritás leginkább a sajtónyilatkozatokban nyilvánul meg, a hivatalos tárgyalásoknál és végső döntéseknél sokkal ritkábban.

Ezt igazolta eddig a vakcinaháború is, amely remélhetően mielőbb véget ér.