Vannak gondok Európa légi közlekedésében

A hagyományos és diszkont-légitársaságokat egyaránt tömörítő brüsszeli iparági szervezet vezetői mellett az Európai Bizottság, Közép-Kelet-Európa legjelentősebb repülőtereinek vezetői és számos európai légitársaság szakemberei találkoztak október 11–12-én a Continental Hotel Budapestben tartott légügyi konferencián – írja a turizmus.com utazási portál.

Az Airlines for Europe A4E vezetője szerint a nyugat-európai országok nagy részében irreálisan magasak a légi közlekedést terhelő adók: 3-45 euró között szóródnak ezek a terhek, szignifikánsan magasak például Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is, ismertette egy térképes grafikán. Mivel kelet-közép-európai konferencián beszélt, szemérmesebben bánt a régiós adómértékekkel.

„Átlagosan felezni kellene a repülést terhelő adókat ahhoz, hogy a légi közlekedés és a turizmus új munkahelyeket teremtsen, élénkítse a beruházásokat" – mondta Thomas Reynaert, aki szerint a jelenlegi helyzet gátolja a gazdasági növekedést és veszélyezteti az egyébként jó turisztikai állásokat.

Ezt árnyalta rendkívül részletes előadásában Gergely Máté, az Európai Bizottság iparági szervezetének főigazgatója. Mint részletezte, Ázsia légi közlekedése hat százalékkal gyorsabban nő, mint az EU-ban vagy az Egyesült Államokban, és látni lehet, hogy a gazdasági aktivitás, akárcsak a légi közlekedés volumene Ázsia felé tolódik. Elég csak ránézni a világon az új reptérberuházásokra az elmúlt tíz évben. A Beijing Capital Pekingben az olimpiára készült el, Dubaj növekedése ismert a nagyközönség előtt, nemkülönben a 2006-ban átadott Bangkok Suvarnabhumi forgalma. Isztambulban a 200 milliós tervezett kapacitással 2018-ban a világ legnagyobb reptere épül, s kevéssé ismert, hogy Mexikóban és Jakartában is igen komoly forgalmat tesznek lehetővé az új beruházások.

Látványos koncentráció ez, különösen, ha tudjuk, hogy az uniós légtér mindemellett kapacitásgondokkal küzd, de lassan a nagy repülőterek is elérik azt a forgalmi szintet, ahol már érezhető a kényelem és az utasélmény csökkenése. 2012-ben még csak három európai repülőtér számított túlzsúfoltnak, de négy év múlva a bővítések nélkül már húsz lesz az. Az lenne a Budapest Airport is, ha nem indulna el idén egy új móló építése a 2B terminálon. A helyzet megoldását elősegíti az egységes légiforgalom-irányítás és az új SESAR Projekt annak érdekében, hogy az iparág az európai gazdaság szolgálatába állhasson, jobbak legyenek a csatlakozások, a polgárok pedig olcsóbban utazhassanak.