Túra- és sportszandálok

Hétköznap, túrázáskor, úszáskor, evezéskor partra szálláskor mint második (váltó, városnéző) lábbeli használatos. Túra- és sportszandálokat évekkel ezelőtt az amerikai Teva cég kezdett gyártani. Nem tartott sokáig és sorra más cégek kínálatában is megjelentek. Hasonló közkedveltségre tettek szert, mint a könnyű (A) outdoor cipők. A legelsők teljesen egyszerűek voltak, egyszerű gumitalp pár műanyag szalaggal és tépőzárral. A maiak azért már jóval komolyabbak. Kényelmesen párnázottak a pántok, a vízbe szántak neoprén betétekkel készülnek, a talpuk is merev, némelyikben már futni is lehet. Egy közönséges szandállal szemben sokkal többet kibírnak, és sokkal jobban rögzítik a lábat. A mászók és túrázók körében talán azt is mondhatnám, hogy amolyan státuszszimbólumnak számítanak.

Könnyű, univerzális (outdoor) cipők (A)

Ez a kategória valahol a sportcipők és a túracipők közt helyezkedik el. Általában boka alatt vagy közvetlen felette záródnak. Talpuk recésebb, strapabíróbb, a felsőrészük robosztusabb, mint egy sportcipőé. A felsőbb kategóriákhoz képest könnyebbek, puhább a talpuk és kényelmesebbek. Mezei utakon való gyaloglásra és igénytelen terepre valók. De nem alkalmasak hosszú gyaloglásra nehéz hátizsákkal. Aki könnyebb egynapos kirándulásra készül, az az válassza ezt a cipőt, de nem okoz benne gondot a kerékpározás vagy akár egy rövidebb terepfutás sem.

Túracipők (A/B, B, B/C)

Az angol szaknyelvből eredően trekingcipőknek is nevezik őket. A legelterjedtebb fajta. Ez a csoport nagyon szerteágazó, egészen különböző cipők tartoznak ide. A könnyebb, kombinált (műanyag szövet/bőr) felső felülettel készülő kirándulócipőktől (A/B) kezdve a tisztán pár darab bőrből készült (gerinctúrák, vándortúrák) túracipőkön át (B) egészen a sziklás terepen vagy akár havon is gond nélkül használható magasabb szárú trekingbakancsokig (B/C).

A tiszta bőr felsőrésszel készülők időállóbbak, a kombinált anyagokból készültek kicsit olcsóbbak, gyorsabban száradnak és könnyebbek. A bőr felsőrészeknél előny, ha a lehető legkevesebb varrattal készülnek, így kisebb a sérülési lehetőség (sziklák) a kevés varrás miatt. A cipő felhasználási területéről a legjobb képet a talp merevségének és a felső rész tartásának kipróbálásakor kapjuk.

Bakancsok (C,D)

Igényes, egész évben hegyi terepen (szikla, hó, jég) való mozgásra készülnek. Magashegyi turizmusra (C), hegymászásra (D) használják őket. A merev talp a görgeteges terepen, sziklaéleken is megfelelő lépésbiztonságot nyújt. A felsőrész jó minőségű alpesi marhabőrből készül, előfordul, hogy még műanyaggal is erősített. Az orrát és a cipő szegélyét gumiszalagok védik, általában automata hágóvas (D) csatolható rá. Ebben a kategóriákban már ritkábban használnak membránt. Ide tartoznak a műanyagból készült, külön belső cipővel készült ún. duplexek (magashegyi és jégmászó cipők) is.

A túracipő talpa

Egy túracipő talpát megnézve leggyakrabban a sárga hatszögletű Vibram felirattal találkozni. Azért van így, mert az olasz Vibram cég szinte egyeduralkodó a túracipőtalp-piacon, és nem véletlenül. A neve már fogalommá vált. Sok cég közösen vele fejleszti ki a cipőtalpait, és találkozni olyan talpakkal is, amelyet több cég is használ. A talp része a kívülről nem látható középtalp (ami a talpbetét és a talp között van), ennek a merevsége sok mindent elárulhat egy cipőről (a katalógusokban benne van). A talphoz tartozik még a beépített csillapítás is. (csz)