Milyen jogai vannak a sztrájk esetén?

Az utóbbi napok hírei a sztrájkoktól voltak hangosak, most a Ryanair alkalmazottai döntöttek úgy, hogy munkabeszüntetéssel próbálják meg elérni a követeléseiket. Sajnos, a nyári hónapokban szinte biztos, hogy nem ez volt az utolsó sztrájk, így még további káoszra számíthatunk az európai repülőtereken – akár a Ryanair, akár egy másik légitársaság járatai állnak le napokra. De milyen jogai vannak az utasoknak sztrájk – vagy úgy általában járattörlés – esetén?

Azt tudjuk, hogy az ír fapados, és úgy általában a diszkont légitársaságok nem éppen az utasbarát kiszolgálásukról híresek (azért vannak kivételek). Törlik a járatot? Sebaj, majd átfoglaljuk a következő gépre. Hogy az csak három, négy nappal később megy? Így járt, ha nem tetszik, legfeljebb visszaadjuk a pénzt. Nagyon sok utas tapasztalhatta meg ezt a hozzáállást az utóbbi napokban, sokak egyhetes nyaralása esett így kútba, vagy rövidült le két-három napra.

Van azonban egy uniós szabály, amely védi az utasokat, és ez érvényes az hagyományos fuvarozókra, a charterjáratokat üzemeltető cégekre (vagyis a nyaralókat szállító járatokra), de a fapadosokra is. Éppen ezért fontos, hogy minden utas megtanulja, milyen jogai vannak, illetve, hogy mit tehet a gyakorlatban.

Ami a legfontosabb, teljesen mindegy, mi okozza a járattörlést (vagy jelentős késést), a légitársaság köteles segítséget nyújtani az utasoknak (asszisztenciaszolgálat). Ez a szabályban pontosan le van írva, mit jelent: ételutalványt kell adni, telefonálási lehetőséget biztosítani, és ha kell, akkor szállást is, reggelivel, valamint transzfert a szállodába és onnan a repülőtérre. És a legfontosabb, biztosítani, hogy az utas a lehető legkorábbi járattal eljusson a célállomásra – azaz átfoglalni a jegyét egy üzemelő járatra. A fapadosoknál ez a leggyakrabban azt jelenti, hogy csak a saját, következő járatukra foglalják át az utast, a hagyományos légitársaságok utasai ennél jobb helyzetben vannak, hiszen őket a leggyakrabban a saját, vagy a partner-légitársaságok járataival juttatják el a célállomásra – általában még aznap, de az esetek nagy részében legkésőbb másnap.

Ha egy ilyen járattörlésbe fut bele, akkor érdemes önállósítani magát, nem érdemes arra várni, hogy majd a légitársaság képviselője segít (sokszor nincs is a repülőtéren senki, aki segítene, vagy túl hosszú a sor) – megőrizni minden számlát (étel, ital, taxi), ha kell szállást foglalni (lehetőleg nem drágábbat, mint 70–100 euró), és felhívni a légitársaságot, hogy milyen járatra tudja átfoglalni a jegyet. Ha ez nem felel meg (például, ha csak három nappal későbbi gépre ajánlanak új helyet), akkor nézze meg, hogy a közeli repülőterekről, vagy a célállomáson egy közeli repülőtérre van-e járat. Például, ha Pozsonyból indult volna, de azt törölték, akkor van-e a cégnek Budapestről vagy Bécsből induló járata, az is alternatív megoldás lehet, vagy a célállomásnál hasonlóan, egy közelebbi repülőtérre is érkezhet – például Bologna helyett Milánóba vagy Velencébe –, majd onnan helyi vonattal, busszal eljut az eredeti célállomásra (a jegy számláját is meg kell őrizni). Így minimalizálható a kár, és nem kell lemondani a nyaralásról/kirándulásról vagy annak nagy részéről. A számlákat az utazás után küldje el a légitársaságnak, és kérje, hogy térítsék meg a járattörlés miatti kiadásait.

Ugyanaz az uniós rendelet szabályozza azt is, hogy bizonyos esetekben az utasnak a járat távolságától függően jár anyagi kártérítés is: 1500 km-ig 250 euró, 1501–3500 km között 400 euró, 3501 km-nél távolabbi célállomás esetén pedig 600 euró. A sztrájk vis majornak, azaz rendkívüli körülménynek számít (ilyen például a vihar, a köd, vagy valamilyen más, előre nem látható ok), ilyenkor nem jár kártérítés, de számos olyan bírósági ítélet született már, amely azt mondta, hogy az alkalmazottak munkabeszüntetése nem rendkívüli körülmény, ilyenkor is jár a kompenzáció. Ha a légitársaság ezt elutasítja, akkor érdemes jogvédő szervezethez fordulni, amelyek 20–30 százalékos jutalék fejében behajtják a követelést a légitársaságon.