Mennyi veszélyt rejt még a vulkán?

ÖSSZEFOGLALÓ

Már múlt héten helyreállt a korábbi „normális állapot” az európai légi közlekedésben, ám még eltart egy ideig, amíg teljes mértékben visszaáll a rend – az utasok pedig újra bártan foglalnak repülőjegyeket. A nagyvilág tehát fellélegzett, szép lassan véget ér a kaotikus állapot, a válságot kiváltó izlandi vulkán tevékenysége folyamatosan gyengül. Ugyanakkor számtalan kérdés maradt nyitva az Eyjafjallajökull tűzhányó válságot okozó tevékenysége kapcsán, amelyek gondolkozásra késztetik az embert .

Az Eyjafjallajökull

A Wikipedia szerint az elmúlt 1100 évben az Eyjafjallajökull négy alkalommal lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között (tehát igen hosszú aktivitásra is képes) és 2010-ben. A korábbi három alkalommal ezeket a kitöréseket mindig a közeli Katla vulkán kitörése követte. A Katla egy jóval aktívabb vulkán, lényegesen nagyobb magma kamrával, és ugyancsak vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. Izlandi szakértők attól tartanak, hogy az Eyjafjallajökull 2010-es kitörését is követi majd a Katla aktivitása. Ez már alapjában véve elég ahhoz, hogy értsük: át kell gondolni, hogyan élhetjük az életünket egy ilyen globális válságot előidéző helyzetben – akár hosszú éveken keresztül.

Uniós tervek

Megvizsgálja majd az Európai Unió az izlandi vulkánkitörést követő légi közlekedési káosz tapasztalatai alapján, hogyan lehet tovább javítani a szervezet reagálóképességét és a tagországok közti együttműködést ilyen esetekben – mondta Siim Kallas. A közlekedési EU-biztos visszautasította azokat a bírálatokat, melyek szerint az EU-miniszterek késve hoztak döntést a légtérhasználat fokozatos kiterjesztéséről. Kallas kérte, vegyék figyelembe, hogy nehéz kérdésről van szó, hiszen elsősorban a biztonságot kell szem előtt tartani, az utasok életére kell tekintettel lenni. José Blanco spanyol közlekedési miniszter pénteken Madridban jelentette be, hogy az Európai Unió soros elnöksége rendkívüli miniszteri találkozót hívott össze május 4-re. Mint mondta, ezen konkrét javaslatokat tesz majd egy közös európai légtér gyors létrehozása érdekében.

A Reuters összefoglalója szerint egyébként máris készültek olyan tanulmányok, amelyek a jelenlegi helyzet alternatív forgatókönyveit elemzik, illetve modellezik. Ezek a krízis lehetséges piaci hatásait próbálják felmérni azokban az esetekben, ha a káosz egy héttel, egy hónappal vagy hat hónappal tovább tartana még. Sajnos az utóbbi sem elképzelhetetlen, mivel a vulkán legutóbbi kitörése is több mint egy évig tartott – a kár viszont félelmetes lenne. A beszámoló szerint légitársaságok és a kormányok kétségbeesve próbálnák helyreállítani a repülés rendjét, így a légtérzár fenntartásához először meg kellene győzni őket annak szükségességéről. Az időszakos zavarok is kellemetlen hatással járnának a légitársaságok bevételeire nézve. Bár a logisztikai cégek valószínűleg gyorsan alkalmazkodnának a helyzethez, néhány légi fuvarozó cég egyszerűen megszűnne egyéb alternatíva híján. A nyári csúcsszezon alatt a turizmus komoly károkat szenvedne, ami rányomná bélyegét a GDP-re is. Néhány közgazdász úgy véli, ez elég lehet ahhoz, hogy Európát újra recesszióba taszítsa. A Chatham House elemzője, Vanessa Rossi szerint ha a zárlat a hétvégén tapasztaltakhoz hasonlóan folytatódna a nyáron, az 1-2 százalékos csökkenést eredményezne az európai GDP-ben. Dél-Afrika is rosszul járna, ha a labdarúgó-világbajnokságot érinti a krízis. Az IMF-nek és az EU-nak új módszerekre lenne szüksége a rutinszerűen utalt segélyek megszervezéséhez, vagy meg kellene kockáztatnia a számos európai országnak juttatott pénzügyi támogatás késleltetését.

Jelentős károk Európában

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint az izlandi vulkánkitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van az ágazatra, amelynek eddigi veszteségeit 1,7 milliárd dollárra becsülik (a világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA úgy becsüli, hogy a tagvállalatokat naponta 400 millió dollár kár érte az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár leginkább kaotikus szakaszában, április 17-től 19-ig). Az MTI beszámolója szerint a felfordulásban volt olyan időszak, amikor a nemzetközi légi forgalom 29 százaléka leállt, és 1,2 millió utas rekedt a reptereken. Az első becslések alapján már az látható, hogy az európai turizmus számára minden egyes kiesett hét 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz, és a járulékos veszteségek felbecsülhetetlenek.

Az utazás és az idegenforgalom adja az európai kontinens GDP-jének öt százalékát, a kiemelt célpontnak tekintett országokban viszont ennél jóval többet – Spanyolországban például 11 százalékát –, így a légtérzár miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés komoly hatással lehet az európai gazdaságra. Sőt, egyes elemzők még azt is megkockáztatják, hogy Európa ismét recesszióba kerülhet. Ahhoz, hogy megakadjon Európa gazdasági növekedése, az is „elegendő”, ha minden ötödik turista nem utazik el nyaralni – ebből tehát már jól látható, mennyire fontos kérdés a turizmus, és annak biztosítása, hogy az emberek a lehetőségekhez mérten szabadon mozoghassanak a világban.

Nem véletlen, hogy a Magyar Szállodaszövetség is közleményben igyekezett reagálni a globális válságra, és az azonnali összefogást sürgette. A szövetség fontosnak tartja, hogy a turizmusipar szinte minden résztvevője számára tetemes károkat okozó vulkánkitörés következményeit az utazók, vendégek megelégedésére, kölcsönös kárenyhítéssel, összefogással mérsékeljék az iparág szereplői. A Szállodaszövetség MTI-hez is eljuttatott állásfoglalása szerint javasolja tagszállodáiknak az előleg visszafizetését a vendégnek, illetve a szolgáltatás teljes összegét, azoknak, akik ezt már előre kiegyenlítették, és akik a légi közlekedés leállítása miatt nem tudták igénybe venni.

Mit tehetünk?

A szakemberek és a légitársaságok is keresik a megoldásokat, hogy egy hasonló helyzet kialakulása már ne tudja megbénítani egy egész kontinens forgalmát. Reménykedhetünk benne, hogy hamarosan megtalálják a megoldást, így ismét gondtalan lesz az utazás. Így a szakértők is arra biztatják az utasokat, hogy ne riadjanak meg, és továbbra is éljenek a légitársaságok és az utazási irodák kedvező ajánlataival. Arról már nem is beszélve, hogy sok szakember szerint az egész eset túl volt reagálva, így egy hasonló helyzet kialakulását követően valószínűleg sokkal körültekintőbbek lennének a döntéshozók, és nem zárnák le azonnal a légtereket. Az egész eset arra mindenképpen jó lesz, hogy gyorsan elkészüljön egy egységes terv, amely megnyugtathatja mind az utasokat, mind pedig a légitársaságokat, hogy hasonló esetben már nem fordul fel Európa légi forgalma. (mti, szl, tl)