Késik, vagy törölték a járatát? Milyen jogai vannak?

Függetlenül a járvány­tól, továbbra is érvény­ben van az Európai Unió 261/2004/EK rendelete, amely a légi utasok jogait szabályozza. Ez min­den olyan légitársaságra érvényes – legyen az hagyományos, fapados vagy éppen a nyaralókat szállító chartertársaság –, amely az EU területéről indul. Visszaútnál már csak akkor, ha a légitársaság uniós székhellyel rendelkezik.

A kártérítés és a segítségnyújtás független attól, hogy az utas mi­lyen áron vásárolta a repülőjegyet, a távolság számít. Ez alapján három kategória van, az 1500 km-ig tartó járatoknál 250 eurós kártérítési ös­szeg illeti meg az utasokat, 1501– 3500 km-es távolság esetén 400 euró, míg a 3501 km-nél hosszabb utazások esetén 600 euró.

Segítségnyújtás

A légitársaságok, ha a járat jelentős késéssel indul, vagy törlik, akkor kötelesek segítséget biztosítani az utasoknak. Ez – a késés függvé­nyében – meleg ételt, italokat, ha kell szállást és transzfert jelent. A segítségnyújtás független attól, hogy miért késik, törlik a járatot, az minden esetben jár. Ha ilyet nem kap – ez sokszor jellemző, hiszen a légitársaságoknak nincs minden­hol személyzete, akik ezt intéznék –, akkor érdemes minden számlát begyűjteni (étel, ital, esetleges taxi és szállás), és a hazatérés után ezeket a kiadásokat vissza lehet igényelni a légitársaságtól. A két órát meg­haladó késésnél lép érvénybe ez a szabály. Ha törlik a járatot, akkor a fuvarozó köteles átfoglalni egy má­sik járatra, hogy eljuttassa az utast a célállomásra.

Kártérítés

Járattörlés esetén a légitársaság 250, 400 vagy 600 eurós kártérítést kö­teles fizetni az utasnak. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a törlést előre nem látható okokkal magyarázzák (vihar, köd, természeti katasztró­fa stb.), amelyre a légitársaságnak nincs hatása. Akkor sem jár a kárté­rítés, ha a törlésről – az induláshoz képest – legalább 14 nappal ko­rábban informálják az utast. Bár a légitársaságok a kártérítésnél elősze­retettel hivatkoznak a „vis majorra”, azaz előre nem látható okokra, az utóbbi évek bírósági ítéletei alapján a technikai, a személyzeti, a logisz­tikai probléma de még a sztrájk sem (ha a légitársaság alkalmazottai szüntetik be a munkát) számít en­nek, és a koronavírus-járvány sem, hiszen az már két éve velünk van, nem rendkívüli, a légitársaságnak éppen elég ideje volt felkészülni rá.

A jelentős késés is járattörlésnek minősül, azaz, ha a járat legalább 3 órás késéssel érkezik meg a cél­állomásra (ez esetben is érvényes a három zóna, azaz 3-4-5 órás késés minősül törlésnek). Ez esetben, szintén a bírósági gyakorlat alapján az számít érkezésnek, amikor ki­nyitják a gép ajtaját, nem pedig a földet érés. Vagyis, ha egy eredetileg 20:05-kor érkező gép 21:04-kor landol, és az ajtót csak 21:11-kor nyitják ki, akkor jár a kártérítés.

Utasélmény szempontjából általá­ban elmondható, hogy a hálózatos légitársaságok (KLM, Air France, Lufthansa stb.) az esetek nagy részé­ben biztosítják a segítségnyújtást, a fapadosok csak elvétve, az utasokat magukra hagyják. Ami, ha az tisz­tában van a jogaival, nem baj – ez esetben figyelni kell arra, hogy min­den, a törléssel, késéssel kapcsolatos kiadásról legyen számlánk, amelyet később visszaigényelhetünk a lé­gitársaságtól. Ez igaz a szállásra is – ezt is lefoglalhatjuk magunknak, ügyelve arra, hogy az ár – ha lehet, ne haladja megy a 100 eurót éjsza­kánként, személyenként.