Kánikulában kiváló ötlet a barlanglátogatás

Tátralomnic (Tatranská Lomnica)

Az Aggteleki cseppkőbarlangban akár csónakázhatunk isSomogyi Tibor felvételeA Bélai-havasok keleti részén található, a Tátrai-katlan felett, a Tátrai Nemzeti Park és a Bélai-havasoki Rezervátum területén. A középső triászból származó mészkő korróziójával és az olvadó csapadék eróziós munkája nyomán alakult ki. Hossza megközelítőleg 3018 méter, ebből 1370 látogatható. A barlang bejáratát már a 18. század első felében felfedezték az aranyásók, ám felfedezésüket sokáig titokban tartották. A barlangot hivatalosan 1881-ben tárták fel, 1882-től látogatható. A millennium évétől, 1896-tól rendelkezik villanyvilágítással.

Sebeséri barlang

Tapolybeszterce (Bystrá)

A több mint 1 km hosszú barlangból 1968-ban 475 métert tettek látogathatóvá. A Sebes-ér által a sötétszürke középtriászi mészkőben kimosott barlangról van szó. Két része van: az Ó- és az Új-barlang. Az Ó-barlang bejárata Sebesér község déli szélén lévő mészkőszirt meredek letörésén található 629 m tengerszint feletti magasságban, azaz mintegy 70 méterrel a Sebes-ér fölött. A bejárat mögött egy 17 m mély szakadék van, amelyből keskeny, többnyire alacsony repedéses folyosók vezetnek nyugat felé az Összekötő-folyosón keresztül az Új-barlangba. Az Ó-barlangnak két kiépített bejárata van. A ma használt bejárat a barlang nyugati részén, 560 m tengerszint feletti magasságban, mintegy 15 méterrel a Sebes-ér folyása fölött található. A kijárat a Sebes-ér régi búvónyílása fölött, 561 méterrel a tengerszint fölött van. Az Új-barlangot kanyargós repedéses folyosók alkotják, amelyek helyenként termekre szélesednek ki. Az Új-barlangtól délre van a 141 m mély Pokol-szakadék, amelyet 1956-ban egy fúrás alkalmával fedeztek fel.

Deménfalvi Szabadság-barlang

Deménvölgy (Demänovská Dolina)

A Deménfalvi Szabadság-barlang a Deménfalvi-völgyben található, és az Alacsony-Tátra északi oldalán lévő kiterjedt deménfalvi barlangrendszer legszebb barlangja. A középtriász kékesszürke mészkövében képződött, hat szinten. A legalsó szinten folyik a Deménfalvi-patak, amely a Lúčkyban lévő vízčyelőkben bújik a föld alá. A földfelszínre újra egy hatalmas karszti vízfeltörésen keresztül jön elő, egy azonos nevű oldalvölgy torkolatánál. A Deménfalvi Szabadság-barlang cseppkődíszítése különösen gazdag. Fehér cseppkövek mellett sárga, rózsaszín, piros, majdnem lila színű is található. Helyenként szürke, sötétzöld, majdnem fekete szín is fellelhető. A barlang alján a legkülönbözőbb cseppkőképződményekkel díszített tavakat találunk.

Deménfalvi jégbarlang

Deménfalu

Deménfalvi jégbarlang a Deménfalvi-völgy bejáratánál van, és a Deménfalvi barlangrendszer leghosszabb ma ismert földalatti része. A középtriász kékesszürke mészkövében képződött négy szinten. Kialakulásában jelentős szerepet játszott a Deménfalvi-patak, ezt bizonyítják a barlang ovális alakú folyosói és a gránitkavics. A barlangnak három nyílása van, ezek egymás mellett helyezkednek el. Deménfalvi jégbarlang a világ első ismert barlangjai közé tartozik. Már az 1299. 12. 5-én kelt esztergomi érsekségi okirat is említi. Elsőként ifj. Buchholtz György kutatta át 1719-ben, ő készítette el a barlang rajzát, megjelölve az eljegesedett és cseppköves részeket. Ezután a világ több tudósa is meglátogatta. 1924-ig szurokfáklyákkal, gyertyákkal és petróleumlámpákkal látogatták. Csak 1951-ben, miután falépcsőket, új ösvényt és villanyvilágítást építettek ki benne, vált újra látogathatóvá.

Dobsinai jégbarlang

Dobsina

A Szepes-gömöri Karsztban, a Szlovák Paradicsomban található. A középső triász idején alakult ki. Hossza eléri az 1483 métert, a benne található jég térfogata több mint 110 ezer köbméter, mely a legvastagabb helyen 26,5 méteres. A világ egyik legjelentősebb jégbarlangja, 12 denevérfaj él benne.

A barlangot 1870-ben fedezték fel, 1871-ben nyitották meg a látogatók számára. Már 1887-ben villanyfénnyel világították meg, az első villany-megvilágítású barlang volt a történelmi Magyarország területén. 515 méteres szakasza látogatható.

Gömbaszögi cseppkőbarlang

Gombaszög

A Szilicei-fennsík nyugati részén fekszik. A Fekete-patak eróziós munkája alakította ki, a középső triász idején képződött mészkőből. Hossza 1525 méter.

A barlangot 1951-ben a rozsnyói önkéntes barlangászok fedezték fel, 1955-től látogatható, 530 méteren. 1968-ban, az országban elsőként alkalmazták barlangterápiára, tíz évig.

Alsóhermándi cseppkőbarlang

Alsóhermánd (Dolný Harmanec)

Besztercebányától északnyugatra, a Nagy-Fátra déli részén található. Hossza 2763 méter. A barlang kilenc fajta denevér élőhelye. A közönséges denevérnek mintegy ezer példánya él itt. A barlang bejáratát régóta ismerték, ám további részeit csak 1932-ben tárták fel. 1950-től látogatható. A séta hossza 1020 méter. A barlang július elsejétől látogatható újra, ugyanis a járdák és a bejárat rekonstrukciója miatt be volt zárva. Domicai cseppkőbarlang

Gömörhosszúszó (Dlhá Ves)

A Szilicei-fennsík délnyugati részén található. Hossza 5358 méter. A magyarországi Baradla-barlanggal egy egységet alkot, mindkettő a kulturális világörökség része. A barlangban 16 féle denevér él. A barlangban a neolitikum idejéből származó leleteket találtak. De van ennél régebbi lelet is, egy 35 ezer éves dárdahegy.

A barlang egy része régóta ismert volt, a folytatását 1926-ban fedezték fel. 1932-től látogatható, 140 méteres szakaszt csónakon is megtehetünk a föld gyomrában.

Driny cseppkőbarlang

Szomolány (Smolenice)

Nyugat-Szlovákia egyetlen barlangja a Kis-Kárpátokban, a Nagyszombati járásban található. Hossza 680 méter, ebből 410 méter látogatható a, 1930-ban fedezték fel. A barlangban egyedi, csipkés mintázatú cseppkőfüggönyök, cseppkőzuhatagok és lefolyások találhatók.

Jászói cseppkőbarlang

Jászó

A Kassai-medencéhez tartozó Jászói Tölgyes Nemzeti Természeti Rezervátumban található, a Szlovák-Karszt Tájvédelmi Körzet és Bioszféra Rezervátum területén. Hossza 2 811 m. Gazdag cseppkődíszítését főleg cseppkőpagodák, oszlopok, cseppkőzuhatagok, dobok, pajzsok, szalmacseppkövek és más formák képezik. Termei 19 denevérfajnak adnak otthont. A barlangot már a 13. sz. első felében ismerték. Falán egy 1452-ből származó felirat Szlovákia legrégebbi barlangi írásos emlékét képezi. A nyilvánosság számára 1846-ban tették hozzáférhetővé, majd újbóli kiépítése 1924-ben történt. Termeit 1995-től barlangi gyógykezelésre is használják.

Martonházi aragonitbarlang

Martonháza (Ochtiná)

Európa egyetlen aragonitbarlangja, ezen kívül csak két látogatható aragonitbarlang van, Argentínában és Mexikóban. A Rőcei-dombságban, Jolsva és Csetnek között található. A barlang hossza 300 méter, ebből 230 méter látogatható, az érdeklődők mégis 585 métert tehetnek meg a föld alatt, ugyanis a bevezető akna elég hosszú. A barlangra véletlenül bukkantak rá, 1954-ben, egy geológiai kutatóakna vágásakor. 1972-től látogatható.

Vázseci barlang

Vázsec (Važec)

A Fehér-Vág völgyében Vázsec község nyugati oldalánžtalálható, a Dombok alatt (Pod vŕškami) nevű helyen. A középtriász kékesszürke mészkövébenšalakult ki. Bejárata 784 m tengerszint feletti magasságban, azaz mintegy 7 m-rel a Fehér-Vág vízszintje fölött található. A barlangot vízszintes folyosók és termek képezik, a Fehér-Vág barlangképző munkája nyomán. Ennek bizonyítéka a barlangban található gránitkavics rétegek. A felső rétegeket agyaggal borított mész- és dolomitkavics alkotja. E rétegekben barlangi medve csontjait találtak. A barlang gazdag cseppkődíszítésű: hófehér, élő sztalaktitok, sztalagmitok, sztalagnátok, valamint Korál-tavacskák és fali vízesések találhatók benne. A barlangot 1922. 7. 8-án fedezte a vázseci születésű Ondrej A. Húska. (kcr)