„Házi” tengerünk, az Adria, újra várja a kirándulókat

Az Isztriai-félsziget, Zadar, Šibenik, Krka Nemzeti Park, Trogir, Plitvicei-tavak, Split, Krk, Hvar, Korčula, Kornati Nemzeti Park, Makarska, Pelješac-félsziget és Dubrovnik – a legfontosabb turistacsalogató helyek Horvátországban. Ezek mindegyike megtalálható a prospektusokban, ezért részletes ismertetésüktől most eltekintünk. Inkább azt vizsgáljuk meg, mibe kerül az egyre bővülő autópálya használata, mekkorát változtak tavaly óta az átlagos éttermi árak.

Akik Szlovénián át autóznak

Aki a szárazföldi utazgatást választja, az óvatosan, és a szabályokat betartva vezessen. Szlovéniában ugyanis igen szigorúan ellenőrzik ugyanis az autósokat. A megengedett sebesség legkisebb mértékű túllépéséért 80 eurós büntetést szabnak ki, a száguldozóktól pedig akár 1000 eurót is kasszírozhatnak. A piros lámpa figyelmen kívül hagyásáért 250 eurós, a vezetés közbeni szabálytalan telefonálásért, a biztonsági öv be nem kötéséért, illetve bukósisak nélküli motorozásért pedig egyaránt 120 eurós büntetés jár. Nem árt tudni azt sem, hogy aki hajlandó a helyszínen fizetni, kedvezményt kap a megállapított bírságból. Bár Szlovéniában a 0,5 ezrelékes véralkoholszintet nem büntetik, az új rendelkezések szerint bármilyen szabálysértésnél súlyosbító körülmény az alkohol fogyasztása. Akinél pedig 0,8 ezreléknél magasabb véralkoholszintet mérnek akár 950 eurós bírságot is kaphat. Horvátországban talán még nagyobb a szigor: januártól 50 ezer kunára emelték fel a súlyos kihágásokért kiszabható büntetés összegét. A gyorshajtás legenyhébb mértékét is 300 kunával szankcionálják, a száguldozók pedig akár 10 ezer kunás büntetést is kockáztatnak. Megjegyezzük, idén már szlovák rendőrük is fognak járőrözni a dalmát tengerparton, horvát kollégáikat kisegítve, így nehezebb lesz esetleg megmagyarázni a „bi?zonyítványunkat”.

Pillantás a sztrádadíjakra

Fejenként 12 ezer koronánál olcsóbb nyaralásról főszezonban ne is álmodjunk az idén az Adria partján. Többe kerülnek ugyanis az élelmiszerek, az üzemanyagok, a múzeumi belépők, másrészt a korona valamelyest erősödött a kunához képest. Napjainkban az irányár: 4,50 korona 1 kuna. Egyetlen jó hír, hogy legalább az autópályadíjak nem emelkedtek. A horvát részen Goricantól Zágrábon át Sestanovácig – kicsit tovább, mint Split –, illetve kisebb megszakításokkal Rijekáig is autópályán mehetünk. Zágrábig 36 kunát fizetünk, itt aztán következik egy ingyenes szakasz. Ha a határtól mondjuk, 400 kilométeres távolságot veszünk – ezzel Zadar környékére vagy az Isztriai-félsziget távolabbi pontjaira is el lehet már jutni – autópályadíjra oda-vissza minimum 1500 koronát kalkuláljunk. (Splitig egy út 193 kuna.) A sztrádaépítés tovább folytatódik, bár Dubrovnik felé haladva egyre nehezebb geológiai viszonyok között folyik az építkezés, ezért Dalmácia ékköve csak néhány év múlva csatlakozhat a magyar határtól vezető autópálya-hálózatra. Hosszú évek óta először a határátlépés előtt, még Magyarországon érdemes teletölteni az autó tankját. A túloldali INA-kutaknál a 95-ös eurosuper benzin litere ugyanis már 8,50 kuna, vagy annál is drágább.

Éttermi árak

A középkategóriás éttermekben a levesek 15-25 kunába kerülnek, a főételek pedig 60-200 kunába, plusz köret vagy saláta (10-25 kuna). Az italok 15-25 kuna körül vannak, a kapucsínó 10-15 kuna, az asztali borok litere 50-70 kuna. Ha előételnek például minőségi prsutot eszünk (70 kuna egy adag), utána mondjuk hallevest 25 kunáért, majd roston sült húst hasábburgonyával (60+15 kuna), és kérünk hozzá 15 kunáért vegyes salátát is, aztán epres fagylaltkehellyel zárjuk az ebédet (35 kuna), akkor 220 kunából jön ki a fogyasztásunk. Egy kiló kenyeret 8-15 kunáért kapunk a boltban, egy liter tejet pedig 5-7 kunáért vehetünk. A cukor kilója 6 kuna, a liszté 7 kuna, a tészták 6-13 kunába kerülnek. A másfél literes ásványvizek 5 kuna körül vannak, a rostos üdítők pedig 8-11 kuna körül. A kétliteres kóla 11 kunába kerül. Egy négytagú család még félpanziós ellátás mellett is legalább 12 ezer korona költőpénzzel kalkuláljon (fagylalt, szendvics, üdítő, sör, képeslapok, belépők, kompjegyek stb.). Mindent egybevéve: az adriai nyaralás (szerényebb) félpanziós szállással, visszafogott költekezéssel egy négytagú család esetében 50 ezer koronából hozható ki e nyáron.

Krka: szigorúbb belépés

Maximálni szeretnék ezentúl a Krka Nemzeti Parkba látogatók számát. Ha túl sokan zúdulnak egyszerre a látványosságra, bezárják a kapukat. A Šibenik mellett található vízeséseket tavaly több mint 700 ezren keresték fel. Most a legszebb az 5 teraszról 17 lépcsőn át lezuhanó víz. A Krka folyó keskeny völgyeken és hatalmas zuhatagokon halad keresztül, amíg Šibenik közelében eléri a tengert. Onnan hajóval vagy autóval közelíthető meg a nemzeti park, Skrandiból pedig akár gyalogosan is bejárható. A fantasztikus vízesések mellett vízimalom és egy régi kovácsműhely is működik. Egyelőre két irányból van bejárat a park területére, de hamarosan nyílik egy harmadik is Kistanje falunál, ahol a pravoszláv Krka-kolostor található. Mivel tavaly előfordult, hogy egyszerre több mint 10 ezer látogató sétált a Krka folyó partján, az idén - a természeti csoda védelmében - maximálni szeretnék a látogatók számát. Így előfordulhat majd, hogy lezárják a bejáratokat, és rövidebb-hosszabb ideig nem engednek be több vendéget. A Krka Nemzeti Park azért is népszerű, mert a folyóban – persze csak a kijelölt helyeken – nyáron fürdeni is lehet. A tavaszi kirándulók csodálhatják meg azonban a legszebb pompájukban a vízeséseket. Ilyenkor hatalmas vízmennyiség zuhan le ugyanis a közeli magas hegyekből. A nemzeti parkba most 66 kunáért léphetnek be a felnőttek és 50 kunáért a gyerekek. (Júniustól szeptemberig 80-65 kuna a jegyek ára.)

Kik utaznak Dalmáciába?

Harminc és 49 év közötti, családos, felsőfokú végzettségű, már legalább háromszor járt Horvátországban és hat euróval költ többet naponta az adriai nyaralására, mint négy évvel ezelőtt – ő az átlagturista a zágrábi turisztikai kutatóintézet legújabb felmérése szerint. A nyaralók 47 százaléka családdal érkezik Horvátországba, egyharmaduk pedig kettesben a partnerével. Több mint háromnegyedük saját autóval jön, kilenc százalékuk választja a repülést. (Többségük az olcsóbb, fapados járatokat kedveli.) Tavaly átlagban 55 eurót költöttek naponta a Horvátországban nyaralók, 6 euróval többet, mint 2004-ben. Négy éve a szállásra napi 17,6 euró ment el, 2007-ben azonban már minimum 23. Az angolok egyébként a legbőkezűbbek, ők 108 euróból nyaralnak naponta, az oroszok 102 eurót, a franciák 85 eurót költenek. Szállodában a legdrágább lakni, erre átlagban 89 eurót kell szánni naponta, magánszállás 49, kempingben alvás 38 euróból jöhet ki. Isztria és Dubrovnik a legnépszerűbb és legköltségesebb turistacélpont. A zágrábi kutatók arról is faggatták 13 ország turistáit, hogy mi vonzza őket a horvát Adriára. A napfény, és szép természet továbbra is toronymagasan vezet az indokok között, a horvát kulináris élvezetek ellenben elég kevés nyaralót inspirálnak, viszont egyre többen vannak, akik sportolni, szórakozni és vásárolni is szeretnének. (nol, ú)