Hajsza a limai kincs után

Négy évvel ezelőtt Shaun Whitehead angol kutató, kincskereső, feltaláló és kalandor abban bízott, hogy szerencsésebb lesz, mint Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Sir Malcolm Campbell gyorsasági világcsúcstartó és Errol Flynn filmsztár, és ráakad arra a mesés arany- és ezüstkincsre, amelyet kalózok rejtettek el valahol egy csendes-óceáni kincses szigeten.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247141","attributes":{"alt":"A Kókusz–sziget védett nemzeti park, 1997 óta a világörökség része. A turisták csak külön engedéllyel léphetnek a szigetre, és m","author":"","class":"media-image","height":"360","title":"A Kókusz–sziget védett nemzeti park, 1997 óta a világörökség része. A turisták csak külön engedéllyel léphetnek a szigetre, és m","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Whitehead a Costa Rica partjaitól mintegy 500 kilométerre lévő Kókusz-szigetre vezetett expedíciót, mert feltételezte, hogy ott található a limai kincs – a világ legmesésebb, elveszett kincse.A 220 millió euró értékűre becsült prédát egy brit kereskedő, William Thompson kapitány szerezte meg 1820-ban, miután rábízták, hogy vigye Peruból Mexikóba. Állítólag a csendes-óceáni szigeten rejtette el, ahonnan azóta sem került elő, vagyis Whitehead sem járt sikerrel. Egytonnás aranyszobor Az eredeti leltár szerint a szállítmány 113 arany vallási szoborból, egy életnagyságú Szűz Máriából, 200 láda drágakőből, 273 drágaköves markolatú kardból, 1000 gyémántból, színarany koronákból, 150 serlegből, valamint arany- és ezüstrudakból állt. A Mária-szobor állítólag egy tonnát nyom, mert színaranyból öntötték, és 1684 csillogó drágakő ékesíti – ez már annyira szép, hogy szinte hihetetlen. Mégis sokan hittek és hisznek a kincs létezésében.A limai kincset annak idején a perui spanyol hatóságok gyűjtötték össze, és a lázadástól tartó alkirály, José de la Serna William Thompson kapitányra bízta, hogy vigye az ugyancsak spanyol gyarmat Mexikóba. Miután a Mary Dear hajó elhagyta Callao kikötőjét, Thompson és alattvalói megölték az alkirály hat emberét, és a Kókusz-szigetre mentek, ahol elrejtették a kincset. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247142","attributes":{"alt":"Kincsszállító hajó a sziget partjainál. Korabeli rajz.","author":"","class":"media-image","height":"301","title":"Kincsszállító hajó a sziget partjainál. Korabeli rajz.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Nem sokkal később egy spanyol hadihajó elfogta őket, a kapitány és az első tiszt kivételével mindenkit kivégeztek kalózkodásért. A két életben maradt azt ígérte a spanyoloknak, hogy megmutatja, hol dugták el a kincset, de miután újból partra szálltak a Kókusz-szigeten, bemenekültek az erdőbe. Állítólag egy évvel később egy arra haladó hajó vette fel őket, de a kincs nélkül.  Kalandorok és kutatók sora kereste  Bár hivatalos expedíció már több mint egy negyed százada nem járt a szigeten, Whitehead a limai kincs nyomába eredő neves kalandorok és kutatók egész sorához csatlakozhatott. Közéjük tartozik Franklin Delano Roosevelt, aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok elnöke, és egy barátjával járt 1910-ben a szigeten. „Csoporttag” a gépkocsival és motorcsónakkal is gyorsasági világrekordot beállító, ezért lovaggá ütött brit Sir Malcolm Campbell is, aki az 1920-as években tett kísérletet a kincs megtalálására, és Errol Flynn amerikai filmsztár, aki az 1940-es években kutatott, de ugyancsak eredménytelenül. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247143","attributes":{"alt":"William Thompson kapitány","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"William Thompson kapitány","typeof":"foaf:Image","width":"375"}}]] Az egyik kincsvadász, a német August Gissler 19 évig élt a Kókusz-szigeten, és hajszolta a mesés kincset, de csak hat aranyérmét talált. Ez pedig, ugye, szinte semmi. Pedig több kincses térképpel és azzal a reménnyel érkezett a szigetre, hogy rögtön három kalózkincset talál meg. Mert a limai kincs állítólag nem az egyetlen zsákmány, amit elrejtettek a Kókusz-szigeten. Egyes források szerint Bennett Graham 19. századi brit kapitány 350 tonna, spanyol hajókról zsákmányolt aranyat dugott el ugyanott, és „trezorként” használta a szigetet Benito „Véres Kard” Bonito, az ugyancsak XIX. századi portugál kalóz is, valamint a hírhedt kalózkapitány, Henry Morgan is állítólag itt ásta el zsákmányát. August Gissler az évek során valóságos munkáskolóniát alapított a szigeten, amelynek egy időben a kormányzója is volt. Föld alatti alagútrendszert épített ki, ennek egyes részei még ma is láthatók. A német kalandor 19 évig álmodta álmát, még azután is, hogy az utolsó munkás is elhagyta a szigetet. Végül már csak ketten a feleségével ástak. 1908-ban feladta. Gissler 1935-ben elszegényedve halt meg New Yorkban.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247144","attributes":{"alt":"Shaun Whitehead angol kincskereső korábban sosem használt eszközökkel érkezett a Kókusz-szigetre","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"Shaun Whitehead angol kincskereső korábban sosem használt eszközökkel érkezett a Kókusz-szigetre","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Shaun Whitehead csapatát nem tántorította el a sok kudarc, és korábban sosem használt eszközökkel érkezett a Kókusz-szigetre, amelyről állítólag Robert Louis Stevenson a Kincses szigetet mintázta. A sziget ma lakatlan, és Costa Ricához tartozik. A háborítatlan természet és a változatos élővilág miatt 1997-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára. Hogy Shaun Whiteheadnek egyáltalán engedélyezték ott a kutatást, az kész csoda és mintegy 18 hónapon át zajló tárgyalások eredménye volt. Az expedíció vezetője meghatározta, hogy melyek azok a helyek, amelyekre az erőfeszítéseket koncentrálni kell.  „Figyelembe véve a kincs nagyságát, megállapítható, hogy túl nehéz volt ahhoz, hogy tengerszintről valahová a magasba vigyék. A róla keringő legendák is barlangokra utalnak. Kihagyhatjuk azokat a helyeket is, ahol mások már kutattak, például a parti részeket. Persze ez nem olyan, mintha egy térképen beikszelnénk egy helyet. Némi logikára van szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek a számba jöhető helyek” – fejtette ki a sajtónak Whitehead, aki korábban a gízai piramisok belső járatait próbálta felfedezni.  Kígyószerű robot  A kutatás a sziget négy, a látogatók által a leggyakrabban használt öble körüli területekre koncentrált. A csapat egy kis, pilóta nélküli helikoptert is használt, amely a kilenc négyzetmérföldes sziget fölött repülve kamerájával felvételeket készített, amelyekből számítógéppel háromdimenziós ábrázolás alkotható. Egy kígyószerű robotot is bevetettek, amely radarberendezésével tizennyolc méter mélységig képes feltárni a földben rejlő üregeket. Vizsgálatának eredményét a háromdimenziós ábrázoláshoz hozzáadva beazonosíthatták az esetleges föld alatti barlangokat. A csapat tagjai speciális fúróberendezéssel, amely több tíz méter mélyre képes lehatolni, lyukat fúrtak a barlangba, és egy kamerát bocsátottak le, hogy körülnézzenek, mi van odalent. Az expedíció kiterjedt régészeti, geológiai és ökológiai vizsgálatokat is végzett, mivel nem a kincs feltalálása volt az egyedüli célja. Nem véletlen, hogy a tizenöt fős csapatban helyet kaptak a Costa Rica-i Egyetem és a természettörténelemmel foglalkozó német Forschungsinstitut Senckenberg kutatói is: a szigeten, amely állítólag ihletője volt a Jurassic Park című könyvnek és filmnek is, több száz ritka állatfaj él. „Ez egy tudományos vizsgálat, amelynek a régészeti, geológiai és biológiai diverzitással kapcsolatos része is van. A korábbi próbálkozásoktól eltérően mi nem fogunk nagy lyukakat vájni, és nem végzünk semmilyen rombolást. A sziget igazi kincse a természeti szépség. Ha bármi egyebet találunk, az ráadás lesz” – nyilatkozta az expedíció kezdetén Whitehead.A Costa Rica-i hatóságok érthetően távol akarják tartani a kincsvadászokat a szigettől, és Whitehead expedícióját is csak azért engedélyezték, mert tudományos vizsgálatokat is végzett. A kutatócsoport maga finanszírozta a munkálatokat. (MTI, ug)(Fotók: Wikipedia, ecosistemasdecostarica.blogspot, creationeer, képarchívum)