Ha nem éri el a csatlakozó járatot

A légitársaságok ilyenkor kötelesek segítséget nyújtani, de ma már nagyon kevés repülőtéren van képviselete a fuvarozóknak. Ezért sokszor az utas kénytelen gondoskodni magáról. Mit tehet az utas, és mi lenne a légitársaság kötelessége? Jár-e ilyenkor valamilyen kártérítés?

Mit jelent a csatlakozó járat?

Ilyenről akkor beszélünk, amikor az utas a célállomásra átszállással tud eljutni (vagy ilyen jegyet vásárolt), és a teljes út egy jegyen szerepel. Azaz, ha valaki például budapesti indulással New Yorkba szeretne utazni, Amszterdami átszállással, akkor mind a Budapest–Amszterdam mind pedig az Amszterdam–New York szakasz egy jegyen szerepel. Ilyenkor az első járat érkezése után meg kell keresni a csatlakozó gép indulási kapuját, oda kell menni, és már indulhat is az amerikai metropolisba (a poggyásszal nem kell foglalkozni, azt csak a célállomáson kell felvenni, ezt a reptéren átpakolják az egyik gépből a másikba). Ez egy átszállásos repülőjegy, ilyenkor a légitársaság köteles eljuttatni az utast a célállomásra, s ha baj van, akkor segíteni neki. (Átszállásos jegyeket csak a nemzeti légitársaságok állítanak ki, a fapadosoknál ez ismeretlen fogalom, ilyen nem létezik.)

Ha valaki saját maga kombinálja össze a jegyet, akkor ez a szabály nem érvényes. Ha késik az egyik járat, ezért nem éri el a csatlakozást, akkor semmilyen felelőssége nincs a társaságnak, új jegyet kell vásárolnia. Ilyen helyzet akkor fordulhat elő, ha valaki például a Ryanair fapados társasággal szeretne eljutni Pozsonyból a Kanári-szigetekre, Barcelonai átszállással. Ehhez két jegyet kell megvásárolnia, Pozsony–Barcelona, és Barcelona–Tenerife útvonalra. A katalán fővárosban – ha poggyásszal utazik – ki kell vennie a poggyászt, be kell jelentkezni Tenerifére induló a járatra. Így ha az első gép késik, akkor is új jegyet kell vásárolnia, függetlenül attól, hogy ez a légitársaság hibája.

Milyen kötelességei vannak a légitársaságoknak?

Ha az utas nem éri el a csatlakozást, akkor a társaság köteles átfoglalni egy másik, a lehető legközelebb induló gépre, amelyiken van még szabad hely (szabad helyek, vagy járatok hiányában néha ez csak újabb átszállással, vagy másnap oldható meg), és a reptéren ételt, italt, távközlési szolgáltatásokat is kell adni az utasnak. Ha a gép csak másnap indul, akkor a szállást is a légitársaságnak kell biztosítania, ilyenkor taxi csekket is adnak, hogy eljusson a hotelbe, illetve további utalványokat az étkezésre.

A légiközlekedés mai helyzetében azonban nagyon ritkán fordul elő, hogy egy társaság minden repülőtéren ezt biztosítani tudja, sokszor legfeljebb az átfoglalást és az étkezési utalványt adják, a többi az utasra marad. Ilyenkor sem szabad azonban pánikba esni, legyen talpraesett, és oldja meg a feladatot.

Bizonyos esetekben kártérítés is jár az utasoknak, 250, 400 vagy 600 euró értékben. Erre akkor van jogosultsága, ha a célállomásra 3 vagy 5 órás késéssel jut el, és a késést nem vis major (időjárás, sztrájk stb.) esemény okozta.

Mit tehet ilyen helyzetben az utas?

Az első, amit mindenképpen tennie kell, hogy megpróbálja megtudni, melyik géppel tud tovább utazni, ha már lekéste a járatot. Ezt a légitársaságot képviselő helyi emberek azonnal meg tudják mondani, sokszor már a leszállást követően az új beszállókártyával várják az utast a kapunál. Ha ez megvan, kérje el az utalványokat, és ha csak másnap indul a gép, akkor pedig kérjen szállodai elhelyezést. Ha ezt már nem tudják biztosítani, akkor ezt önnek kell megszerveznie (előtte kérdezze meg, mi van a poggyásszal – ez általában az éjszakára is a repülőtéren marad). Ki kell menni a repülőtérről, szállodát kell keresni – érdemes valamelyik internetes szállodafoglaló oldalon foglalni. Ha korán indul az új járat, akkor pedig a légikikötő közelében lévő szállodában ajánlatos megszállni. Ilyenkor csak azt kell figyelni, hogy a szoba ára az ésszerűség határain belül mozogjon, azaz ne haladja meg a 100–120 eurót. Másnap ismét menjen a reptérre, és remélhetőleg eljut a célállomásra.

Az érkezés, valamint az új csatlakozó járat indulása közötti időben felmerülő kiadásokat igazolni kell, ezért minden számlát (szállodai, taxi, étkezések stb.) gondosan őrizzen meg. Hazaérkezés után pedig írjon panaszlevelet a légitársaságnak, és csatolja a költségeket igazoló számlákat – a társaságok ilyenkor ezeket teljes mértékben megtérítik. Ha volt hotelfoglalása a célállomáson, de az eset miatt nem tudta igénybe venni az első éjszakát, jelezze a társaságnak, azt is megtéríthetik (ez nem törvényszerű). Persze, a nagyvonalúság mindig légitársaság-függő, azaz vannak olyan cégek, amelyek ilyenkor igyekeznek kiengesztelni az utast a kellemetlenségekért, de olyan is előfordulhat, hogy többszöri levélváltás után hajlandók csak fizetni a felmerülő költségeket.

Összegezve tehát elmondható, hogy ha nem kap megfelelő segítséget, akkor kicsit önállósítania kell magát, és utólag behajtani a légitársaságon a felmerülő költségeket. Sokan azonban mégsem ezt az utat választják, bosszankodnak, és akár az egész éjszakát a reptéren töltik, úgy várják meg a következő járat indulását – majd kártérítést követelnek a légitársaságtól. Ők sokszor rosszul járnak, mivel nincs igazolható kiadás, ezért nem fizet a légitársaság. Jobban jártak volna, ha kényelmesen, esetleg egy helyi városnézést is beiktatva bementek volna a városba, egy három vagy négycsillagos szállodában kényelmesen kipihenték volna magukat – gyakorlatilag ingyen (a légitársaság költségei). Olyan is akad, aki ilyenkor az első esetet választja, azaz önállósítja magát, de elkezd költekezni „a légitársaság úgyis megtéríti” alapon, és luxusszállodában foglal szobát, és/vagy több tíz-, néha százeurós éttermi számlát nyújt be. Ilyenkor azonban nem számíthat teljes visszatérítésre, hiszen a légitársaság tudja, hogy voltak olcsóbb megoldások, és ez a dorbézolás már nem sorolható az ésszerűség határain belüli kategóriába, így csak a kiadások egy részét kapja vissza.