Dráma az égen – semmi ok az optimizmusra

FELDOLGOZÁS

A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) adatai alapján idén eddig 38 légitársaság ment csődbe, s az iparág globális vesztesége az év végére elérheti a 9 milliárd dollárt. Az 500 milliárd dolláros forgalmat produkáló légiipar a globális bukás határára jutott. Így a kormányoktól változásokat követelnek a társaságokat gúzsba kötő piaci szabályozásban.

A gazdasági válság miatt 2001 után – amelyet a szeptember 11-i amerikai repülőgépes merényletek határoztak meg – idén először csökken a légiforgalom az utas- és a teherszállítás terén egyaránt – közölte Charles Edelstenne, a francia repülőgépgyártó vállalatok tömörülésének (GIFAS) elnöke. A IATA minap nyilvánosságra hozott adatai szerint az Egyesült Államokban tavaly már megszüntettek 30 ezer állást az ágazatban, és az elbocsátási hullám tovább terjedhet, főként Európára és Ázsiára. Európában 25 ezer munkahely szűnhet meg, ha a világgazdasági konjunktúra nem indul be hamarosan.

A légitársaságok egy éve, amikor júliusban a hordónkénti olajár 147 dolláron állt, azt hitték, ennél már nem jöhet rosszabb. Aztán kénytelenek voltak konstatálni, hogy a bevételi lehetőségeik ötven éve nem romlottak olyan mértékben, mint mostanság. Giovanni Bisignani, a IATA vezérigazgatója kijelentette, hogy a mostani válság sokkal rosszabb, mint bármi korábban, mert ez az első globális krízis, amellyel a légiipar szembesült. „Soha nem tapasztaltuk a bevételek ilyen mértékű zuhanását” – borongott a helyzeten.

Abban minden iparági szakértő egyetért, hogy a légiszállítási üzletnek át kell esnie a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodáson: újra kell méreteznie, újra kell formálnia és újjá kell szerveznie magát. Csakhogy az elkövetkező három évben a kapacitások 17 százalékos növelését tervezik a légitársaságok. Ha a kereslet nem követi e bővítéseket, akkor a szolgáltatási árak csökkenése miatt romlani fog a profitabilitás, ami végül mégis átrajzolhatja az iparág térképét. Ennek alighanem az lesz a következménye, hogy egyre kevesebb társaság tud majd önállóan megállni a lábán. A költségcsökkentésben jelenleg már nincsenek komoly tartalékok – az e-jegyek bevezetésével az utolsó nagy lehetőséget is kihasználták –, s már csak olyan területek maradtak érintetlenül, amelyek korábban szóba sem kerültek a költségcsökkentési vitákban: a biztonsággal kapcsolatos kiadások, az ügyfélszolgálati ügyek, a márkavédelem és a fenntartható működéshez minimálisan szükséges hálózat költségei.

A negatív fordulat drámai sebességgel következett be: tavaly ilyenkor az IATA 5 milliárd dollár éves iparági profitot jósolt, ami az év végére éppen ekkora veszteségbe fordult. Bár a csődöt jelentett légifuvarozó vállalatok száma a negyvenet közelíti, együttes kapacitásuk csak a teljes egész egy százalékát fedi le, ami azt jelenti, hogy ezzel a felesleges kapacitások még egyáltalán nem épültek le. Bisignani jóslata szerint a bevételek gyors csökkenése jövőre még folytatódik fog.

A 2009-es globális veszteség 9 milliárd dollár lesz. Ez a veszteség majd kétszerese annak a 4,7 milliárdnak, amit három hónapja vártak. Az iparág 80 milliárdos forgalomcsökkenést lesz kénytelen elkönyvelni az idén, így a teljesítménye 448 milliárd dollárra csökken, a korábban várt 500 milliárd helyett. Az esés a IATA értékelése szerint az eltűnő keresletből, az összeomló hozamokból, a megtörő vásárlói bizalomból és a járványoktól való félelemből álló mix következménye.

Bisignani a gyorsabb felépülés reményében már legszívesebben búcsút intene a nemzeti légitársaságok által uralt és a nemzetközi egyezményekkel korlátozott piacnak. A Kuala Lumpur-i kongresszuson kifejtette, hogy a világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA, illetve az iparág nem akar a bankokéhoz hasonló mentőcsomagokat, csupán azt szeretnék elérni, hogy liberalizálttá váljon a piac, s ezáltal elérhetővé váljon számukra a globális tőke. A régi szabályok ugyanis megakadályozzák egy egészséges iparág kiépítését. (h)