A SÁTOR ALAKJA ÉS SZERKEZETE

A legelterjedtebbek a kupolasátrak (ez nem mindig egyenlő a köznyelvben elterjedt igluval), melyeknek jó a stabilitásuk, nagy a belső terük és általában cövekelés nélkül is felállíthatóak. A klasszikus A-sátrak már eltűntek a történelem süllyesztőjében.

Az alagútsátrak viszont elterjedőben vannak. Előnyük a lehető legjobban kihasznált belső tér a félkör alakú keresztmetszet miatt. Hátrányuk, hogy cövekelés nélkül nem állnak meg, és szélben kisebb a stabilitásuk. Érdekes adat még a belső magasság. Előnyös, ha egyszerre egymás mellett két ember is teljesen fel tud ülni a sátorban.

2. A sátor szerkezete sokat mond a sátor felhasználási területéről. A könnyű felverhetőséget és bontást különösen sötétben, eső-ben (kesztyűben) értékeli az ember. A jelenlegi sátrak szinte mindegyike kétrétegű (egyrétegűt csak magashegymászásban használnak), egy belső lélegző és egy külső vízálló ponyvából áll. Jó, ha a lehető legkevesebb cövekeléssel felállítható (rögzíthető). Annál stabilabb a sátor, minél kisebb az a része, amelyet nem támaszt alá a szerkezet, és csak a cövekek feszítenek. Az olcsóbb sátraknál, mint már említettem, üvegszálas, a drágábbaknál kizárólag minőségi alumíniumrudakat használnak a nagyobb stabilitás végett (az alumínium-rudazat könnyebb is).

Minél nagyobb szélnek van kitéve a sátor, annál több rúdból kell állnia a szerkezetének. Általában két fő rudat használnak, melyek a sátor csúcsán vagy újabban lejjebb, két pontban metszik egymást (nagyobb stabilitás, trapéz keresztmetszet), melyet kiegészíthet egy harmadik rövidebb rúd (előtér). Az utóbbi időben egyre többet látni három főrúddal készült sátrat, melyeknél a bejárati rész magasabb. Nagyobb stabilitást nyújtanak, de ezek már a komolyabbak közé tartoznak.

Az expedíciós sátrak legalább 5 rúdból állnak, tehát minimum 7 pontban metszik egymást, hiszen óriási szélviharoknak is ellent kell állniuk. Érdekességképpen elárulom, hogy a legolcsóbb expedíciós sátor kb. 15 000,- Sk, de a márkásabbakért akár 30 000 Sk-t is elkérnek.

Részletek

Jó, ha a zsebek hálós anyagból készülnek, mert így átlátni a tartalmukat. Teljesen mindegy, hogy hova vannak elhelyezve: ha húzzák a belső ponyvát, az nem jó. Nagyon praktikus a sátor felső részében található hálós zseb, mert sok apróság elfér benne és kéznél van. Ez azonban csak a jobb sátrakban található meg.

A külső ponyvánál előny, ha a sarkainál állítható csatok kapcsolják össze a belső sátorral és a cövekeléssel, mert így kellően továbbfeszíthetőek egyenetlen terepen is. Ezt a célt szolgálják a rugalmas cövekelőhurkok is. Nagyon kevesen használják (sokan nem is tudják, mire van) a külső ponyva belsején található szalagokat, pedig, ha ezeket a rudazatra kötjük, sokkal stabilabb lesz a sátor. (cs)