Terjedése az időjárástól is függ

Az idén szokatlan időben – már a virágzás alatt – megjelentek az első almamolyok, melyek a kedvező idő hatására azonnal megkezdték rajzásukat. Egy-két napos érési táplálkozás után megkezdik a párzást és 2–8 napon belül a tojásrakást. A védekezés időzítése szempontjából jó ha tudjuk, hogy a nőstények az első négy nap alatt a tojások 70–75 százalékát lerakják, miközben egyetlen nőstény lepke 10–12 napos élettartama alatt 50–250 tojást tojik egyesével, elsősorban gyümölcsökre, elvétve levelekre és fiatal hajtásokra is. A tojásrakás szinte kizárólag az alkonyati órákban, kellemes, meleg és szélcsendes időben zajlik, azonban 15 fok alatt szünetel. Az ezüstösen csillogó, 1–1,5 milliméter átmérőjű, vízcseppre emlékeztető tojások fejlődése nagy mértékben függ az időjárástól. Tavasszal 22 C foknál 7 nap, nyáron 28 C foknál 5 nap alatt fejlődik ki. A kis lárva viszonylag hosszú ideig a gyümölcs felületén, a leveleken és a hajtásokon vándorol, alkalmas helyet keresve a befurakodásra. Ha a tömeges lárvakelés idején hűvös, csapadékos az idő, a lárvák nagy része elpusztul. Ezért esős években a fertőzés kisebb mértékű. A lárva fejlődése 20–25 napig tart, ezalatt több gyümölcsöt is károsít. A fa kéregrepedéseiben meghúzódva bábozódik be, majd július második felétől megkezdődik a második lepkerajzás.

Az almamoly a száraz éghajlatú területeken érzi jól magát. Elszaporodásának kedvez, ha az átlaghőmérséklet a nyári hónapokban 18 C fok fölött és a csapadék 70 milliméter alatt van. Ezért elszaporodásával főleg az ideihez hasonló száraz nyarakon kell számítanunk.

A rajzáskezdet feromon csapdákkal jól meghatározható. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet komáromi növényvédelmi szolgálata a járásban több helyen is felállított ilyen csapdákat, melyek segítségével figyelemmel kísérhető a rajzás menete. Az eredmények alapján a tömeges lárvakelés május 17-étől várható.

A tömeges tojásrakás idején és a lárvakelés kezdetekor eredményesen védekezhetünk az almamoly ellen kitinszintézist gátló szerekkel, melyek kímélik a kártevő természetes ellenségeit. Nálunk ezek közül kapható: Dimilin 48 SC (0,03%), Insegar 25 WP (0,03%), Match 050 EC (0,1%), Nomolt 15 SC (0,1%), Rimon 10 EC (0,05%). E készítmények hatása 10–14 napig tart. Sajnos, mint ahogy azt már külföldön is megfigyelték, nálunk is kialakult vagy kialakulhat a kártevő rezisztenciája a legtöbb kitingátlóval szemben. A legbiztosabb hatást a kettős blokkoló hatással bíró Rimon 10 EC-vel lehet elérni. Más, erősen gázosodó készítményeket a lárvakelés idején alkalmazzuk: Actelic 50 EC (0,15%), Reldan 40 EC (0,125%), Sumithion Super (0,1%), Ultracid 40 WP (0,1%), Zolone EC (0,2%) valamint a felszívódó hatású Calypso 480 Ec (0,02%). A permetezést 10–14 nap után meg kell ismételni.

A permetezések hatékonysága fokozható különféle ragasztó anyagokkal (Citowett, Extravon, Trend, Nonit, stb.), melyek a vízcseppet meglágyítják, így az több apró cseppre bomlik a levél felületére jutva, mivel csökkenti annak felületi feszültséget. Ezzel ugyan fokozzuk a permetlé jobb borítását, azonban az eső vagy harmat hatására a permetlé könnyebben lemosódik a levél szélére, ahol sárgulást, perzselést okoz. Ezt a hátrányt küszöbölhetjük ki a 96 százalék mentént tartalmazó Agrovital tapadásfokozó adalékanyag rendszeres használatával. A készítmény, mintegy elasztikus filmet alkotva, védi a növényt a káros ultraibolya sugaraktól meghosszabbítva ezzel a permetszer hatékonyságát. További előnye, hogy esővel, öntözéssel nem mosódik le. Főleg azoknál a növényeknél ajánlatos a használata, amelyek felülete viaszos (pl. alma, szőlő). A jól felszerelt gazdaboltokban a készítmény már kis kiszerelésben is kapható.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa