Szerkezetváltás kell

Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett tanulmánya alapján a társulni kívánó országok agrártermelő farmerei számára az uniós tagság egyértelmű előnyőket kínál. A jelentés, amely négyfajta lehetséges változatban vizsgálta meg az EU bővítésével járó következményeket, nevezetesen milyen hatást váltana ki, 1. ha a bővítés elmaradna, 2. ha a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) alapelvei a közvetlen fizetések nélkül érvényesülnének, 3. ha a KMP a közvetlen kifizetésekkel működne, 4. a belépő országok által követelt kvotációk alapján érvényesülne.

Az elemzés által megfogalmazott következmények alapján a belépő országok agrártermelői számára a közös mezőgazdasági politika alapelveinek érvényesítése 2007-re a közvetlen kifizetések nélkül is átlagosan mintegy 30 százalékos jövedelemnövekedést hozhat szemben azokkal, akik nem válnak a közösség tagjaivá. A közvetlen kifizetések 100 %-os érvényesítése esetén ez a jövedelemnövekedés megháromszorozódna. Ugyanakkor a bevételek ilyen mértékű növekedése feltehetően kedvezőtlen hatással lenne az ágazatok szerkezetváltási folyamatára, elodázná az elengedhetetlennek tartott struktúraváltást, amely az EU-val való kompatibilitás követelménye.

A közösségen kívül rekedt országok számára az állattenyésztési ágazatban elsősorban a marhahús és a a tejtermelés kilátásai válnak bizonytalanná. S noha a növénytermesztésben például Szlovákia az unión kívül is mintegy 6 százalékos termésnövekedéssel számolhatna, a tanulmány alapján a kívülmaradás átlagosan mintegy 4 százalékos bevételcsökkenést eredményezne a nyolc társulni kívánó közép-kelet európai ország számára. A tanulmány szerint ugyanakkor az unió által javasolt alacsony szintű közvetlen támogatási rendszer (25—30—35 %) elegendő arra, hogy a belépő országok érezzék a közös tagságból eredő jövedelemnövekedést. A 100 %-os közvetlen kifizetés viszont jelentős mértékben növelné a bevételeket, amelyek így gátjává válnának az ágazat és a munkaerőpiac szerkezetváltási folyamatának. A belépő országok számára adott a lehetőség arra, hogy a közös piacon versenyképesek legyenek, miközben az unió bővítése nem fenyeget a piaci egyensúly felbomlásával. (sz)

Táblázat: A bevételek alakulása a tanulmány alapján

Ágazati bevételek 2002 Baseline CAP CAP 100 KV

Cseh Köztársaság 100 101 160 221 246

Észtország 100 88 155 241 354

Magyarország 100 94 116 169 194

Lettország 100 84 159 265 344

Litvánia 100 79 105 206 218

Lengyelország 100 97 135 188 229

Szlovákia 100 99 145 248 264

Szlovénia 100 106 96 133 134

Közép-Kel.

Eur orsz. (SVE-8) 100 96 130 189 223

Bulgária 100 104 100 161 177

Románia 100 99 90 179 186

SVE-10 100 97 120 186 212

EÚ-15 100 102 102 102 103 Magyarázat: Baseline – bevételek alakulása belépés nélkül

CAP – Közös Mezőgazdasági Politika közvetlen kifizetések nélkül

CAP 100 -- Közös Mezőgazdasági Politika 100 %-os kifizetéssel

KV – a követelt kvóták alapján (Forrás: www:mpsr.sk)