SOROZATDARÁLÓ: Egy bérgyilkos üdvössége

Szokás azt mondani, hogy a csúcson kell abbahagyni. Bill Hader, az HBO Barry című sorozatának írója, főszereplője, producere és rendezője (az új évad összes epizódját maga rendezte) ezt most hangyányit benézte, ugyanis a sorozata egyértelműen a harmadik évaddal érte el a csúcsot, amiben egy egészen megdöbbentő fordulattal búcsúzhattunk el a karakterektől. Ez persze nem jelenti azt, hogy a záró, negyedik évad rossz volna, szerencsére távol áll ettől, de ez az első alkalom a Barry történetében, hogy már érződnek a sztori és a karakterek korlátai.
A Barry főhőse a címszereplő, a katonából lett kegyetlen bérgyilkos, aki a színészet útjára lépve szeretne új életet kezdeni, és maga mögött hagyni bűnös múltját. Ám a gengszterélet Hollywoodba is követi őt, és bárkivel ismerkedik meg (a színészmentora, a barátnője…), előbb-utóbb őt is belekeveri az alvilági ügyeibe. Megváltásról, újrakezdésről, bűnről, bűnhődésről szól a Barry, és meglepő módon egyáltalán nem veszi félvállról ezeket a kérdéseket. Hogy ez miért meglepő? Mert a Barry a műfaji besorolása szerint akció-vígjáték, és a jelentős komikus múltú Bill Hader úgy mesél nekünk komoly filozófiai kérdésekről és sorsdrámákról, hogy közben megnevettetni sem felejt el minket. A sorozat poénjai gyakran abszurdba hajlanak, de az erőszakábrázolása mindig nagyon valóságos, a Barry sosem feledkezik meg arról, hogy az erőszaknak és a halálnak súlya, tétje és következménye van.
A negyedik évadhoz érve azonban úgy tűnik, hogy Hader a korábbi háromban már nagyjából mindent elmesélt Barryről és barátairól/ellenségeiről, amit el akart. Egyedül egy váratlan nagyobb időugrással és egy szépen megkomponált, okosan és ügyesen kivitelezett zárójelenettel tud újat adni a széria rajongóinak, egyébként a karakterek a már eddig is jól ismert köröket futják. Ettől még a negyedik évad nem lesz unalmas, Hader leginkább rendezői stílusbravúrokkal, formanyelvi kísérletezéssel szórakoztatja magát, meg persze bennünket. A karakterek és az őket csodálatosan alakító színészek azonban most is elviszik a hátukon a szezont. NoHo Hank, a csecsen gengszterfőnök pompás, drámai és romantikus lezárást kap, a színészmentor Gene Cousineau a saját mohóságának és bosszúvágyának esik áldozatul, talán csak Barry szívszerelme, Sally kap valamiféle feloldozást és esélyt a jobb életre az alkotótól.
A Barry az HBO egyik legkülönlegesebb sorozataként fog megmaradni az emlékezetünkben, aminek sikere ugyan nem érhet fel a Trónok harcához vagy az Easttowni rejtélyekhez, de felépített egy különleges, sajátos hangulatú világot sok-sok erőszakkal, kegyetlen humorral és tépelődő, bűnös, sebezhető hősökkel, akiket mindvégig öröm volt követni.

Tóth Csaba