Beszédes adatok a politikáról 2023-ból (II.)

A mintát 1051 dél-szlovákiai, magyarul tudó felnőttkorú személy alkotta, többségük magyar anyanyelvű és/vagy magyar nemzetiségű. A válaszadók a felsorolt területeket 5 fokú skálán értékelték, miközben az 1-es értékelés azt jelentette, hogy a válaszadó nagyon elégedett az adott területtel, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon elégedetlen. Az 1. táblázatban először azt tüntetem fel, a megkérdezettek milyen „átlagosztályzattal” értékelték a felsorolt területeket. Ezután az elégedettek, elégedetlenek és a közepes értékelést adók aránya látható. Az elégedetteknél összevontam az 1-es és a 2-es értékelést, az elégedetleneknél a 4-est és 5-öst, a 3-as jelenti a közepes elégedettséget.

Alacsony elégedettség

Amint látható, kitűnő, azaz 1-es osztályzatot egyik terület sem kapott, igaz, elégtelent, azaz 5-öst sem. Viszont a 15 jelenségből csupán négy olyan akad, amelynél az elégedettség felülmúlja a közepes és a negatív értékelést (ezeket aláfestettem). Ám ezek között is csak egy olyan van, amellyel a válaszadók döntő többsége elégedett, ez pedig a szlovákok és a magyarok együttélése a lakhelyükön, amit kétharmaduk pozitívan értékelt. Ezután a leginkább Orbán Viktor politikájával (51%) és a lakhelyük utóbbi három évben való fejlődésével (48%) elégedettek. A negyedik jelenség, amellyel kapcsolatban az elégedettek vannak a legtöbben, a Heger-kormány bukása (42%).

Ezt követően négy olyan terület van, amelynél a közepes elégedettség dominál (dőlt betűvel jelenítem meg őket). Közülük a szlovák–magyar viszonnyal Szlovákiában a legelégedettebbek – ám ezzel csak 35%, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó elégedett, szemben a lakhelyén tapasztalt szlovák–magyar viszonnyal (itt 65%, azaz háromból kettő elégedett). A leginkább közepesnek értékelt területek közé tartozik továbbá Szlovákia és Magyarország viszonya (29% elégedett vele), az, ahogyan a magyarországi politikusok kezelik a szlovák–magyar viszonyt (21% elégedett) és a Szövetség tevékenysége, amellyel 18% volt elégedett (itt az elégedetlenek és a közepesen értékelők aránya már csaknem egyforma).

Melyek azok a területek, amelyeknél az elégedetlenek vannak többségben?

A szlovákiai magyar politikusok tevékenységével minden második válaszadó elégedetlen (de látható, ez nem azt jelenti, hogy ugyanakkor minden második elégedett, mert valójában csak minden tizedik az). Viszont ennél sokkal elégedetlenebbek a saját régiójuk gazdasági helyzetével (59%). Majd következik az az öt terület (vastag betűvel), amelyekkel külön-külön kétharmad elégedetlen (ezeknél az elégedettek aránya csupán 6 és 12% között mozog).

A legnagyobb elégedetlenséget okozó területek az alábbiak (a velük való elégedettség csökkenő sorrendje szerint): a Heger-kormány (12% elégedett), az Európai Unió Ukrajna támogatását célzó lépései (11%), az ország gazdasági helyzete (8%), ahogy a szlovák politikusok kezelik a szlovák–magyar viszonyt (7%) és a politikusok általában (6%).

Ha viszont az elégedetlenek arányát nézzük, akkor – még egyszer ismétlem – külön-külön ezekkel a területekkel a válaszadók kétharmada elégedetlen.

Hány karikát kapnának?

Végezetül egy más téma: a potenciális választottság. A 2. táblázatban azt tüntetem fel, hogy azok közül, akik a 2023-as parlamenti választáson a Szövetségre szavaznának, illetve a Szövetség egyes platformjaival szimpatizálnak, hányan választanák az alábbiakban felsorolt politikusokat. A táblázatban látható nevekhez annyit kell hozzáfűzni, hogy a kérdőívben felsorolt politikusok a Szövetség honlapján megtalálható információk alapján az akkori Országos Elnökség tagjai voltak (beleértve a regionális politikusokat is), őket egészítettük ki a Magyar Fórum politikusaival, továbbá Grendel Gáborral és Gyimesi Györggyel, az OľaNO parlamenti képviselőivel. A listára felvettük Bugár Bélát is, aki három évtizeden keresztül a szlovákiai magyar politikum meghatározó alakja volt (s a felmérést követően a Szövetségből kivált hidasok mellett azóta újra visszatért a nagypolitikába). A felsorolt személyek közül a Szövetség képviselői nem ábécérendben, hanem abban a sorrendben szerepeltek a kérdőívben, ahogy az Országos Elnökség listáján. A többiek a Szövetség képviselői után következtek, ők viszont betűrendben. Ebben a táblázatban azonban a Szövetség mostani választóinak potenciális szavazata alapján kapott csökkenő sorrendben szerepelnek. Ehhez rendeltem hozzá a táblázat további oszlopaiban az egyes platformok szimpatizánsaitól kapott potenciális „karikákat”.

Mit mutatnak ezek a „karikák”? Először: a Szövetség potenciális választóinak három „ásza” Berényi József, Forró Krisztián és Bárdos Gyula. Az ő támogatottságuk 71 és 78% között mozog. Három személy van, aki eléri a 60%-os választottságot, mégpedig Őry Péter, Orosz Örs és Sólymos László, közülük Őry Péter az, aki kimagaslik. Minimum 50%-os támogatottsága van Nagy Józsefnek, Mózes Szabolcsnak és Agócs Attilának. Ezután következik első nőként a listán Bauer Ildikó, de a listán szereplő második nő, Beke Beáta támogatottsága sem alacsony, azt tekintve, hogy ő nem országosan ismert, hanem regionális politikus. Az MKP-platform szimpatizánsai az első három helyen Berényi Józsefet, Bárdos Gyulát és Őry Pétert választanák. A Híd-platform szimpatizánsai Bugár Bélának, Sólymos Lászlónak és Berényi Józsefnek, illetve azonos mértékben Gál Zsoltnak adnák a legtöbb karikát. Az Összefogás-platform szimpatizánsai közül a legtöbben Berényi Józsefet, majd azonos mértékben Bárdos Gyulát és Sólymos Lászlót, valamint Forró Krisztiánt választanák.

Másodszor: ha megnézzük, hogyan választanának az egyes platformok szimpatizánsai, azt látjuk, hogy az MKP- és az Összefogás-platformot képviselő politikusokat a két platform szimpatizánsai bizonyos személyeket szinte egyformán választanák (például Berényit és Bárdost), másoknál vannak eltérések a két platform szimpatizánsai között (például Forró Krisztián pártelnököt az Összefogás-platform szimpatizánsai jobban preferálják, mint az MKP-platform szimpatizánsai), de mindent összevetve ezek magasabb preferenciák, mint amit a Híd-platform szimpatizánsaitól kapnának. Ugyanakkor például a Híd-platform akkori elnöke, Sólymos László támogatottsága a másik két platform szimpatizánsai részéről sem maradt el a Híd-platform szimpatizánsaitól kapott potenciális szavazatoktól, sőt, az Összefogás-platform szimpatizánsaitól még több szavazatot kapott volna, mint a saját, vagyis a Híd-platform szimpatizánsaitól.

Harmadszor: szóljunk néhány szót a közbeszédben sokszor megosztónak nevezett Bugár Béláról és Gyimesi Györgyről is. Bugár Bélára februárban, amikor nem volt aktív politikus, a Szövetség választói közül csaknem minden harmadik szavazott volna: a Híd-platform szimpatizánsainak a háromnegyede, de a másik két platform szimpatizánsai közül is gyakorlatilag minden negyedik. Gyimesi György a Szövetség választói 45%-ának a szavazatára számíthatott volna: az MKP-platform szimpatizánsainak a fele, az Összefogás-platform szimpatizánsainak az egyharmada, a Híd-platform szimpatizánsainak pedig egynegyede választotta volna.
Az érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/3-as számát, amelyben a kétrészes írás témáit még részletesebben elemzem.
A kutatás az „A szlovákiai magyar társadalom változásai az utóbbi 100 évben, különös tekintettel a mindennapi kultúrára” című APVV-projektben készült.

Lampl Zsuzsanna
A szerző szociológus