Vlček két hajóba ülne a szegedi világbajnokságon

Párosbeli társa, Gelle Péter örül a lehetőségnek, a komáromi K4-es többi tagjának ma jelenti be végleges elhatározását. Vlček Erikkel kedden boncolgattuk a kialakult helyzetet.

Mielőtt elindult a belgrádi Eb-re, azt mondta, utána okosabbak leszünk. Nos, okosabbak lehetünk?

Hoztam egy döntést, miszerint szeretnék a vb-n mind négyesben, mind párosban indulni. A fiúk is már sejtik, de ezt csak a csütörtöki edzésen jelentem be. És utána várom, mit mondanak. Az is kérdéses, hogy Gelle ezt így elfogadja-e, mert a vb-n inkább a párosnak lesz nehezebb, mint a négyesnek.

Miért? A műsor miatt?

Igen. Mert csütörtökön van a K2-es előfutama és középfutama, pénteken pedig előbb a K4-es előfutama és középfutama, majd délután a K2-es döntője. Ha sikerülne párosban bejutni a döntőbe, akkor ott két nehéz négyesbeli rajt után kellene jól szerepelnem a párosban is. Csak Péteren múlik, bízik-e bennem, hogy két négyes után, ha bejutunk a döntőbe, képesek leszünk-e az olimpiai kvótaszerzésre. A négyesben elég a fináléba kerülni, mert számolunk azzal, hogy az ausztrálok is a legjobb kilenc hajó közé kerülnek, s velük együtt még nyolc európai egység harcolhatja ki a londoni repülőjegyet. Párosban még a döntőben is jól kell szerepelni, nem elég csak bekerülni a legjobb kilenc közé. De itt még lesz egy pluszesély, mégpedig a jövő évi pótselejtező, négyesben viszont Szeged az egyetlen olimpiai kvalifikációs verseny.

A döntés tehát megszületett…

Vélhetően a négyesbeli társaim is elfogadják, mert nincs helyettem olyan ember, akit érdemes lenne közéjük rakni. Szerintem a csütörtöki két párosverseny nem vesz ki annyi erőt belőlem, hogy másnap lehessen érezni a négyesben.

A négyesnek érmet kellett volna hoznia Belgrádból ahhoz, hogy rajtjoga legyen a szegedi vb-n. Mivel csak kilencedikek lettek, ezért júliusban válogató vár az egységre. Addigra már minden kiderül?

Igen, hiszen azon a versenyen már abban az összetételben kell rajtolni, amelyben a vb-n szeretnénk indulni.

Öt edzés után két versenyzéssel Eb-ezüstérmes lett ötszáz méteren a Gellével alkotott párosa. Ez döntötte el, hogy a jövőben a négyes mellett K2-esben is próbálkozzon?

Nem hoztam elhamarkodott döntést. Amikor az Eb előtt tíz nappal nyilatkoztam, akkor még tényleg nem tudtam, mi lesz. Az Eb-előfutam után már érlelődött bennem az elhatározás, és a döntő előtt pedig azt mondtam, bárhogyan sikerül, elvállalnám mindkét versenyszámot. Az Eb-érem csak megerősítette korábbi döntésemet.

Az ezüstöt hozó futam után jelezte, hogy nem volt ideális a versenyzésük, közben meg is billentek a vízen, de így is ráhajtottak a végén a címvédő fehéroroszokra. Volt esély a győzelemre is?

Biztosan. Egyelőre hiányzik a több edzés, mert a végén, az utolsó nehéz száz méteren lehetett érezni, hogy nem vagyunk még annyira összeszokva, egy párszor megbillentünk, ami megzavarta ritmusunkat.

Pénteken háromszor is hajóba ült: mindkét szám előfutamában, majd a négyes középdöntőjében. Mennyire volt kimerítő a váltakozás?

Nehezebbre számítottam. Nem okozott nagy gondot az átállás a négyesből a párosba meg vissza. Párosban előfutamot nyertünk, ezzel sikerült bejutnunk a döntőbe, amivel egyáltalán nem számoltam. Utána a négyes is bekerült a fináléba.

Váratlan gond támadt a négyessel, mégpedig az, hogy megbetegedett az egyik versenyzőjük. Tarr György bélbántalmai keresztülhúzták az egység számításait. Hogyan élték át azt a helyzetet a fiúkkal?

Már indulás előtt kiderült, hogy baj van. Nem volt más választás, mint beleadni mindent, és kipróbálni, hogyan megy a hajó, ha Gyuri nem bír teljes erővel hajtani. Szerencsére nem ez a verseny volt a fontos, az viszont kár, hogy nem próbálhattuk ki százszázalékosan, hogy mi van bennünk. Személy szerint még arra sem számítottam, hogy bekerülünk a döntőbe. Roppant nehéz középfutamunk volt, benne az oroszokkal, a románokkal, a szerbekkel és az ukránokkal, akiket egyszer-kétszer csak hajszállal vertünk meg. Ráadásul Taresz problémája is nehezítette a helyzetünket. Szóval nemigen bíztam a döntő kiharcolásában. Aztán alig kaptunk ki azoktól a románoktól, akik a fináléban sokáig vezettek, és csak a hajrában került eléjük a portugál és a német hajó. Ez is jelzi, hogy mindegyik verseny más, hatalmas a konkurencia, szoros a befutó. A döntőben nem egész négy másodperc volt a győztes és köztünk, akik utolsók lettünk. Apróságokon múlik a helyezés. Tudom, hogy régen ezt mondogatjuk, de most már látni, hogy a mezőny tényleg szinte egy vonalban megy a cél felé.

Tarr betegsége mennyire befolyásolta az eredményességüket? Riszdorfer Richárd a döntő után azt nyilatkozta, olyan helyzet alakult ki, hogy hármuknak kellett húzni a hajót. Közvetlenül Tarr előtt ül, mit érzett versenyzés közben?

Jól kaptuk el a rajtot, nem volt baj az utazósebességgel, ötszáznál gyorsítani is tudtunk, hajráztunk is, csak a végén az eredmény valahogy nem jött össze.

Gyuri mit tudott ehhez hozzáadni?

Jól ment a hajó. Kár, hogy Gyurinak baja támadt. Ő nem volt százszázalékos állapotban, de táv közben nem vettem észre, hogy gondja van.

Így sem értek el rossz időt. A 2:53,428 perccel korábban nyerni lehetett, most viszont a 2:49,618-cal győztek a portugálok. Mit szól az időeredményekhez?

Tökéletes körülmények között versenyeztünk. Meleg volt a levegő és a víz, gyenge hátszél fújt, pontosan olyan, amely segít, és nem zökkenti ki az embert a ritmusából vagy nem veri ki az evezőt a kezéből. A pályán pedig kilenc jól felkészült csapat csatázott. Nem emlékszem még olyan döntőre, hogy 2:53 perces idővel csak kilencedik helyen lehetett végezni.

Belgrádban két hajóban ült: az egyikben örömöt szerzett magának, a másikban csalódás érte. Milyen érzésekkel jött el a szerb fővárosból?

A párosnak nagyon örülök, és a négyes miatt sem vagyok elkeseredve, tényleg bízom benne. Két hónap múlva kell összejönni mindennek, inkább tartogassuk a szerencsénket a szegedi vb-re. Remélem, hogy ennyi rossz után valami jó is történik majd velünk.

Továbbra is a kajaknégyest tartja az elsődlegesnek?

Mindenképpen. Mert abban a hajóban négy olimpiai helyet lehet kievezni, és valamivel könnyebb, mint a páros. Négyesben valójában két erős egységet kell megverni a kijutáshoz, párosban viszont nem tudjuk, hogy ezren hányan vannak előttünk. Sajnos, csak ötszázat tudtunk menni. Ezret időre sem próbáltunk, így még saját helyünket sem ismerjük a mezőnyben. De bízom benne, hogy néhány edzés után jól fog menni a páros.