Világelső az utolsó pillanatban

A 20 esztendős Hewitt minden idők legfiatalabb játékosaként év végi világranglista-vezető lettČTK/EPA-felvétel A fokozatos generációváltás eredményeként az év négy meghatározó fontosságú Grand Slam viadalából kettőt az elmúlt évtized hősei (Agassi Melbourne-ben, Ivanisevics pedig Wimbledonban diadalmaskodott), kettőt pedig az újabb hullám képviselői (Kuerten a Roland Garros-n, Hewitt pedig a US Openen győzött) nyertek. A felsorolásból is kitűnik, hogy Pete Sampras hanyatlását követően nincs abszolút meghatározó személyisége a fehér sportnak. A 89. ausztrál nemzetközi bajnokságon Agassi címvédőként immár 3. alkalommal diadalmaskodott Melbourne-ben, s ez egyben 7. Grand Slam-elsősége, ami Samprast leszámítva példátlan a jelenleg is aktív játékosok körében. A 30 éves teniszező tavaly a családi drámák következtében már-már a visszavonulás gondolatával játszott, ám Melbourne-ben maga volt az állandóság, a biztos pillér. A ragyogó idénykezdetet követően a Las Vegas-i sztár már kevésbé jeleskedett, igaz, Wimbledonban még az elődöntőig menetelt, azonban legutóbb a Mesterek Tornáján csak egy mérkőzést nyert meg. Agassi az utóbbi hetekben amúgy sem teniszütője brilliáns forgatásával hívta fel magára a figyelmet, hanem Steffi Graffal kötött házasságával.

Az amerikai játékoson kívül csak még egy veterán, Goran Ivanisevics ért fel 2001-ben a csúcsra. A horvát sportember, aki az ellenfelei mellett önnön magával is szüntelenül viaskodik, a 115. wimbledoni tornán végre összhangba hozta kettős, állítása szerint egy gonoszból és egy jóból álló énjét. Olyannyira, hogy a patinás viadal történetében ő az első szabadkártyás, aki a győzelemig meg sem állt. Megérdemelte, hiszen már negyedik alkalommal próbálta megszerezni sportága legértékesebb trófeáját. Pete Sampras hosszú évek után kudarcot vallott Wimbledonban, s legjobb szereplése a US Open döntőbeli produkciója volt, ami saját szintjéhez képest bizony visszalépés. Az elmúlt időszak nagy alakjainak szemrevételezésekor ne felejtsük el az ausztrál Patrick Raftert sem, aki rettenetes izomgörcsei, makacs vállsérülése és szinte elviselhetetlen verejtékezése miatt akar búcsút inteni a fehér sportnak. Wimbledon zöld gyepén erejéből egy döntőbeli szereplésre futotta, s félő, hogy a Sydney-ben vasárnap befejeződött Mesterek Tornáját követően, ahol újra megsérült, már nem látjuk többé a teniszpályákon.

S most vegyük szemügyre a sportágba friss vért hozó sikeréhes ifjakat! Melbourne-ben a franciák feltámadásának lehettünk szemtanúi: a francia televízió élőben közvetítette a Sebastian Grosjean–Arnaud Clement elődöntőt, ami nem csoda, hiszen a gallok Jean Borotra révén utoljára 1928-ban nyertek az ausztrál nyílt tornán. Most Grosjean révén újra van kinek szorítaniuk. A párizsi Bercy elitversenyen kimagaslót nyújtott teniszező a Mesterek Tornáján a fináléig merészkedett, ahol még ifjabb vetélytársa, az ausztrál Lleyton Hewitt állta útját. Még mielőtt a nem egész 21 éves csodagyerekről szót ejtenénk, ne feledjük Gustavo Kuertent sem, aki 1997 és 2000 után 2001-ben harmadik alkalommal bizonyult a Roland Garros salakpályás királyának. A brazilok kedvence a szezon második felében azonban visszaesett, s bár hónapokig vezette a világranglistát, a Sydney-ben tapasztalt mélyrepülésének köszönhetően letaszították a trónról. A trónfosztó pedig nem volt más, mint az Andy Roddick, Max Mirnij, Marat Szafin képviselte sikeres ifjak legjobbika, Lleyton Hewitt.

Az ausztrálok számára a lehető legszebben ért véget a teniszidény záróakkordjának számító férfi Mesterek Tornája: Sydney-ben a hazai Hewitt verhetetlennek bizonyulva végigmenetelt az elitviadal mezőnyén és győzelme mellett minden idők legfiatalabb játékosaként év végi világranglista-vezető lett. Lleyton Hewitt a maga 20 évével minden idők legfiatalabb férfi teniszezője, aki a világranglisták 1973-as bevezetése óta az első helyen zárhatja a búcsúzó esztendőt. Alig több mint két éve tartó szárnyalása alatt nem kevesebb, mint 12 tornán diadalmaskodott, ebből hatszor az idén. A trónralépését egészen elképesztő második félévének köszönheti: az idény utolsó Grand Slam tornáján, a US Openen Pete Samprast fektette két vállra, s azóta nincs megállás. Az utóbbi 23 mérkőzéséből mindössze kettőt veszített el, azokat is nagy csatában. New York-i diadalát követően egész Ausztráliában úgymond „sapka hátra arc” akciót hirdettek, azaz Hewitt módjára egy napig mindenki hátul viselte sapkája szemellenzőjét. Ausztrália eddig három világelsőt adott a férfi tenisznek, mégpedig John Newcombe-ot, Patrick Raftert és most Lleyton Hewittot. Milyen különös, a vasárnap véget ért Mesterek Tornáján mindhárman együtt voltak: Hewitt és Rafter egy selejtezőcsoportban viaskodott egymással, a csoportot pedig éppen Newcombe-ról nevezték el. Egy biztos, a pályafutása során eddig mintegy 6 millió dollárt összeteniszező Hewitt első számú esélyesként vág neki a 2002 január derekán kezdődő idénynyitó első komoly erőpróbának, az ausztrál nemzetközi bajnokságnak.