Tíz éve erre várt a Bundesliga: végre volt izgalom és szoros befutó

Amikor augusztusban azt vizsgáltuk, mi vár ránk a szezonban, akkor azt írtuk, a riválisok talán csak abban bízhatnak, hogy a bajnok esetleg elkényelmesedik. A Bayern egyedül Leon Goretzkát szerződtette, és a Schalkétől érkezett középpályás csapata egyik legjobbja is lett a 30 bajnokin szerzett nyolc góljával. De kulcsember lett a kölcsönből visszatérő Serge Gnabry is, ő tíz találatig jutott.

Kiélezett verseny
A bajnokságban azonban nem volt minden tökéletes, az első 12 forduló során akadt két hárommeccses, győzelem nélküli periódus is, így a 7. fordulót követően a 6., 12 meccs után az 5. helyen állt a csapat. Akadt olyan pillanata is az idénynek, amikor a Borussia Dortmund kilenc pont előnnyel vezetett a címvédő előtt, ekkora előnyt még senki nem kótyavetyélt el, a dortmundiak nem is örülnek ennek a kétes dicsőségnek.
Annak sokkal inkább, hogy minden idők második legtöbb pontot gyűjtött ezüstérmeseként az utolsó fordulóig nyitottá tették a bajnoki címért folytatott harcot: a Dortmund jobban játszott, mint azt sokan várták, míg a Bayern München az átlagnál gyengébben teljesített. A kettő kombinációja pedig egy izgalmas versenyt hozott. 
Az utolsó fordulónak a Bayern kétpontos előnnyel vágott neki, és az Eintracht Frankfurt ellen négy, majd újabb három perc reményt adott a vetélytársnak. A bajorok ugyanis már a 4. percben vezettek Kingsley Coman góljával, és ugyan az 50. percben Sébastien Haller egyenlített, az 53. percben már ismét a Bayernnél volt az előny David Alaba révén. Ezt követően még Renato Sanches, majd a csereként beállt két búcsúzó, Franck Ribéry és Arjen Robben is betalált, így a Dortmund hiába nyert 2–0-ra a Mönchengladbach otthonában, nem tudta ledolgozni a különbséget. A Borussia fennállása során hatodik alkalommal lett ezüstérmes, míg a bajorok sorozatban a hetedik, összességében pedig a 29. bajnoki címüket szerezték meg. A gólkirály Robert Lewandowski lett 22 találattal.
Legutóbb tíz éve volt ennyire szoros a befutó, 2008/2009-ben a Wolfsburg előzte meg két ponttal a Bayernt. 

Az év meglepetése: csúcs közelében a Dortmund
Ami a Dortmundot illeti, a szezon kezdetén senki sem számított arra, hogy ekkora versenyre tudja kényszeríteni majd a címvédőt, de amikor a bajnokság 34 fordulójából 21 után a tabella élén áll, akkor az ezüstérem lehet keserű csalódás. „Luciennel szemben nem támasztunk irreális elvárásokat. A célunk, hogy bejussunk a Bajnokok Ligájába, ez sohasem fog megváltozni. De időre van szükségünk az alapok megteremtéséhez” – nyilatkozta Hans-Joachim Watzke, a klub ügyvezetője a szezon elején. Lucien Favre vezetőedző maga is arra figyelmeztetett, hogy szükséges lesz a türelem, mert időbe telik, amíg az ő taktikáját elsajátítja a csapat.
De a fejlődést nem lehetett nem észrevenni már a kezdetektől. Az előző idényben 4. helyen végzett csapat akkor az öt legnagyobb rivális elleni tíz mérkőzése közül mindössze kettőt bírt megnyerni, az utolsó három meccsén akkor nyeretlen maradt – ehhez képest most mindössze négy vereséget szenvedett, és még az utolsó fordulóban is magabiztosan győzött. 
Közben a csapat remekelt a Bajnokok Ligájában is, ahol az egyenes kieséses szakaszban a döntős Tottenham ellen esett ki (a Bayernt pedig ugyanakkor a másik finalista, a Liverpool búcsúztatta). Ahogy a Kicker fogalmazott: a Dortmund saját sikerének áldozata lett.
 

Van ebben még több is
Az viszont egyértelmű, ebben a keretben és taktikában van potenciál. Favre a 4-2-3-1-es felállást favorizálta, ebben abszolút kulcsszerepet szánt a Kínából visszacsábított belga Axel Witselnek. Ő volt az, aki védekező középpályásként támogatást nyújtott a hátsó négy embernek, de ha kellett, ő volt a támadásszervezés kreatív ereje. A hatalmas teherbírása, a futómennyisége, a labdaszerzéseinek száma és a passzhatékonysága olyan alapot teremtett, amelyre már lehetett építeni.
Favre rendszeresen lehetőségeket adott a 21 év alatti Christian Pulisicnek, Jadon Sanchónak, Achraf Hakiminek, Jacob Bruun Larsennek és Dan-Axel Zagadounak, de Abdou Diallo és Manuel Akanji is mindössze 23 évesek, és nem mondható öregnek az ősdortmundi Mario Götze (26) és Marco Reus (29) sem. A másik végletet a legidősebb, 33 éves Lukasz Piszczek jelentette, aki már 2011-ben, lés 2012-ben bajnok volt Jürgen Klopp irányítása alatt. Rajta kívül még két, harminc év feletti játékos akadt a keretben, egyikük a svájci cserekapus, Marwin Hitz.
A Bundesliga.com kiszámolta, hogy Favre-nak a bajnokság során a sérülések miatt 16 különböző védelmi összetétellel kellett variálnia, ehhez képest a Bundesligában a negyedik legkevesebb, 44 kapott gól nagyszerű teljesítménynek mondható. És akkor mit szóljunk a 81 szerzett találatról, az újonnan felfedezett 19 éves Jadon Sanchóról, vagy a 18 gólt szerző Paco Alcácerről, akinek opciós jogát már februárban érvényesítette a klub, 23 millió eurót fizetve érte a Barcelonának. Hogy hol a vége? A fiatal és tehetséges csapat a maga szellemességével, jó mentalitásával, finomságával és magabiztosságával ősztől az egyik legnagyobb esélyes lehet. És még azt sem tudjuk, kit igazol a nyáron.

Az év negatív meglepetése: bajnok lett és kiesett
2002-es feljutása óta másodszor pottyant ki a német másodosztályba a Hannover, amely nagyon gyenge idényt produkálva mindössze négy fordulóban nem állt kieső helyen. Már az előző idényben mutatkoztak a hanyatlás jelei, de akkor a jó rajt (három győzelem, három döntetlen) elég lendületet adott ahhoz, hogy eljusson a 13. helyig – úgy, hogy az utolsó tizenegy bajnokijából nyolcat elveszített.
André Breitenreiter nem is tudott kilábalni ebből a lejtmenetből, a most befejeződött idényben két döntetlennel kezdett, ez az első három fordulóban még középmezőnyt ért, de miután a 19. fordulóban is még mindössze két győzelemmel és 11 ponttal rendelkezett a csapat, jött a helyére Thomas Doll. A Fraditól menesztett szakemberre gyakran mondták, hogy vészhelyzetekben az igazán jó, vele megtörténhet a csoda, de Dollnak elég gyorsan rá kellett ébrednie, hogy ez a keret alkalmatlan az élvonalra. Amíg a Ferencváros idei, 30. aranyérméből is kivette részét, addig a Bundesligában nem kerülhette el a kiesést: 15 mérkőzésen ült eddig a kispadon, a mérlege 3 győzelem, egy döntetlen és 11 vereség.
De még ez a Hannover is megelőzött egy csapatot, a Nürnberg mindössze három meccset nyert meg, és 19 ponttal az utolsó helyen zárt.
Helyükre a Bundesliga II-ből az 1. FC Köln és a Paderborn jutott fel. A kölniek magabiztosan lettek elsők, de ez sem elégítette ki a vezetőséget, amely a hatpontos előny ellenére három fordulóval az idény vége menesztette Markus Anfangot. A feljutás sikere így az ideiglenesen megbízott U21-es edzőnek, André Pawlaknak jutott. A Paderborn története regénybe illő: a klub 2014 óta minden évben szintet váltott, előbb az élvonalból a harmadosztályig zuhant (sőt, 2017-ben onnan is kiesett, de az 1860 München licencgondjai megmentették), majd két év alatt visszajutottak a Bundesliga I-be. Az osztályozót jelentő harmadik helyen az Union Berlin végzett, amely a kétfelvonásos playoffban az élvonal 16. helyezettjével, a VfB Stuttgarttal csatázik majd május 23-án és 27-én.
 

Az év edzője: Peter Bosz
A Német Labdarúgó-szövetség márciusban a brémai Florian Kohfeldtnek adta a 2018-as év edzője díjat, de ha magát az idényt nézzük, akkor Peter Bosz teljesítményét sokkal többre értékelhetjük. Az 55 éves holland szakember 2013–16 között a Vitesse együttesét irányította, majd 2016-ban fél évre megkapta a Maccabi Tel-Avivot, amellyel 19 veretlen meccset hozott össze, végül bajnoki ezüstérmet szerzett, illetve kupadöntős lett. 2016/2017-ben az Ajaxszal holland bajnoki ezüstérmes lett, és Európa-liga-döntőt vívhatott, de elbukta a Manchester Uniteddel szemben.
Jött egy sikertelen dortmundi próbálkozás 2017 őszén, és egy év kihagyást követően tavaly decemberben vette át a Bayer Leverkusent. „Németországban még nem láthatták az igazi Peter Boszt. De most a Leverkusennél megismerhetnek. A Dortmundban elkövetett hibákat nem fogom megismételni, sokat tanultam abból a kalandból” – mondta az érkezésekor.
Igaza lett, a csapat a kilencedik helyről végül felkapaszkodott a 4., BL-selejtezőt érő pozícióig úgy, hogy az utolsó hat bajnokin nem kapott ki (öt győzelem, egy döntetlen), és többek között 4–1-re verte az Augsburgot, 2–1-re a Herthát, illetve 6–1-re a Frankfurtot. 

Az év játékosa: Jadon Sancho
Lehet, sokan túllihegik ezt a Jadon Sancho-kérdést, de hogy a Manchester City vezetői is fogják a fejüket, az is biztos. Angliában nem sok olyan tizenéves tehetség tűnik fel, akire már korán lehetne építeni, és a manchesteriek éppen akkor váltak meg az U17-es világbajnok szélsőtől, amikor beindult volna a pályafutása.
Dortmundban azonban jó szemmel kiszúrták, 8–10 millió euróért megszerezték (a pontos összeget azóta sem árulták el), ő pedig az előző idényben 12 meccsen egy gólt szerzett és négy gólpasszt adott, 2018/19-ben 34 bajnokin 12 gólig és 18 asszisztig (!) jutott. Hihetetlen technikájának és sebességének köszönhetően a szurkolók kedvence lett a Westfalenstadionban, négyszer már az angol válogatottban is játszott.
Ami a fiatalokat illeti, a 19 éves, 17 gólos Kai Havertz (Leverkusen), a 21 éves, ugyancsak 17 találatig jutó szerb Luka Jovics (Frankfurt), a 22 éves koszovói támadó középpályás, Milot Rashica (Bremen) vagy a 19 éves középső védő, Ibrahima Konaté (RB Leipzig) teljesítménye mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Magyarok az év csapatában
Az év csapata az Új Szó szerint: Gulácsi Péter (RB Leipzig) – Achraf Hakimi (Dortmund), Ibrahima Konaté (RB Leipzig), Willi Orban (RB Leipzig), Joshua Kimmich (Bayern München) – Jadon Sancho (Dortmund), Axel Witsel (Dortmund), Kerem Demirbay (Hoffenheim), Julian Brandt (Bayer Leverkusen) – Robert Lewandowski (Bayern München), Paco Alcacer (Dortmund)