Sok hűhó semmiért

Kassa. Átláthatatlan a helyzet Kassán, lassan már a játékosok sem tudják, ki kivel és ki ellen szövetkezik. Andrej Daňko és Bohumil Andrejko egyaránt a csapat edzőjének tartja magát, előbbi azért, mert de facto és de jure ő az edző, utóbbi azért, mert a „játékosok” ultimátumleveleikben visszakövetelik a csapathoz. A „játékosok” helyett: azok a makacs rebellisek, akik elszánt hangon követeltek és fenyegetőztek, amikor a kamerák előtt álltak, és akik gyámoltalanul, gyáván, elemi hibákat vétve botladoztak, amikor a pályán kellett volna bizonyítaniuk (pedig a meccs előtt egy újabb – ezúttal svájci illetőségű – szponzorjelölt látogatta meg a csapatot).

Úgy tűnik, megoszlik már az öltöző is, s azt lehetett hallani, a fiatalabb játékosok elutaztak volna Privigyére. A Varga fivérek mindenesetre léptek, és a héten már őrző-védő szolgálat felügyelt arra, hogy a Rodák, Mati, J. Sovič, Andrejko, Seman kvintettből senki se léphessen be az öltözőbe. Mati és Sovič ráadásul úgy nyilatkozott a csapat nevében, hogy nincs érvényes szerződésük a klubbal, állítják Vargáék. Akkor viszont hogyan játszhattak egy hete a rimaszombatiak ellen? Átláthatatlan helyzet. Ami átlátható: minősíthetetlen játék és 0:3 z addig sereghajtó nyitraiak ellen. A mérkőzés után Stanislav Seman elégedetten ismételgette a klubház előtt: ezt akarták, vajon ezt akarták? A menesztett edzőpáros hirtelen (amikor nem bizonyíthat) zseniális képességű trénerduóvá avanzsált; mintha megfeledkeztek volna arról, hogy tavaly irányításuk alatt esett ki az 1.FC, hogy horribilis összegeket kerestek akkor, amikor nehezen megdönthető nyeretlenségi szériát produkált a csapat az élvonalban. Egy jellemes, magára valamit is adó edző ilyenkor önként távozik...

A szappanopera tehát folytatódik, s tulajdonképpen semmi sem változott: a csapat nem kapott pénzt, az edző nem került vissza a kispadra, a mérkőzést pedig az ellenfél nyerte. Szombaton Bacsfára utazik a kétszeres bajnok. Ha lesz tizenegy játékosa...