Skizofrén Videoton

KISS TIBOR NOÉ

Mintha két Videoton létezne, egy a magyar bajnokságban, egy pedig az Európa Ligában. Előbbit hagyjuk, a „magyar” Vidi örülhet, ha odaér a dobogóra a nem túl veretes NB I-ben. Az „európai” Vidi viszont eddig klassz. A Genk elleni idegenbeli meccset leszámítva nincs miért szégyenkezniük a fehérvári drukkereknek. Sőt, inkább büszkeségre van okuk, a Videoton a Sporting után (3:0) a svájci Baselt is vereséggel küldte haza a Sóstói stadionból (2:1).

Nem volt ez olyan álomszerű meccs, mint a Sporting elleni. Két héttel ezelőtt hihetetlennek tűnt, hogy egy Európában is jegyzett sztárcsapatot üt ki a Videoton. Most viszont a fehérváriak úgy verték meg a Baselt, ahogyan azt eltervezték. Most ez tűnik hihetetlennek: a Videoton nem csinált semmi különöset, csak győzött. Furcsa kimondani: győzött, ahogy megszoktuk tőle. Persze, kellett ehhez némi szerencse is (svájci öngól a második percben), de a szerencséért meg kell dolgozni. 1:0 után a Videoton játszhatta azt, amit a magyar bajnokságban nem játszhat – a kontrát. S bár ezek most nem voltak olyan veszélyesek, az első félidőben még egy szögletkombináció is bejött a Vidinek. 2:0 – a Basel Genkben még tudott egyenlíteni ilyen állásból, Székesfehérváron viszont nem. Adalék: az első félidő végén a Basel 10:1-re, a lefújás után pedig 15:1-re vezetett – szögletarányban.

De érdekel ez most valakit? Aligha. Inkább nézegessük még két hétig a tabellát. 1. Genk, 2. Videoton – jelenleg így mutat. És mivel a Vidinek 6 pontja van, az őt üldöző Baselnek 2, a Sportingnak pedig csak 1, most már nem csak ábránd, ha a továbbjutásról beszélünk. Vagy számolgatunk: ha a Videoton a következő körben meg tudná verni idegenben a Baselt (végül is miért ne?), a Sporting pedig nem győzne odahaza a Genk ellen, akkor… Akkor a Videoton továbbjutna – négy forduló után. Ha valaki ezt mondja a sorsolás után, alighanem őrültnek tekintik, most pedig ez a helyzet.

Paulo Sousa ezzel az EL-szerepléssel lassan mindenkit elhallgattat Magyarországon. Ellendrukkere volt elég, több a soknál. Persze, még most is lehet kritizálni: nem focizik látványosan a csapata, védekezik, kontrázik, szögletvariációból született góllal nyeri meg a meccsét. Másfelől viszont: egy évtizeddel ezelőtt Csank János csapatai ugyanezt csinálták, Csanknak pedig még most is gazsulálnak.

Szóval tapsolunk, tapsolunk, de mosolyogni csak akkor fogunk hozzá, ha a Videoton a bajnokságban is mutat valamit. Amit ott látunk a csapattól, az nagybetűs nulla, semmi, zéró. És Sousáról is csak akkor hisszük el, hogy tényleg nagy edző, ha ezen változtat.