Rosberg nyert Monacóban

GYÖRGY NORBERT

Az F1-ben gumiháború folyik, ez most már nyilvánvaló – a Pirellik kopás-faktoráról, illetve az abroncsoknak a versenyeket befolyásoló tényezőjéről talán már többet beszélnek, mint arról, ki nyeri majd az aktuális futamot, ki vezeti a bajnokságot, kik érhetnek oda a végén stb. A Pirelli motorsport igazgatója, Paul Hembery is elismeri, hogy hatalmas nyomás nehezedik rájuk, viszont az is tény, hogy nem mindenki van azonos állásponton. Magyarán: van, akinek ez a gumikímélős-taktikázós versenymód bejön, és olyan is akad, akinek nem. Korábbi világbajnokok, mint Alan Jones vagy Jacques Villeneuve azt mondják, örülnek, hogy nekik nem ilyen körülmények között kellett versenyezniük, Alain Prost és Mika Häkkinen viszont azt állítják, éppen ez kell a cirkusznak, s ha a közönség jól szórakozik, akkor miért ne.

A gumikérdés természetesen a monacói hétvégére is megmaradt, azzal a különbséggel, hogy az utcai pályán köztudottan nehéz, gyakorlatilag lehetetlen előzni, tehát egy esetleges első rajtkockás indulás már felér egy fél győzelemmel. A statisztikai adatok szerint eddig a monacói futamok történetében huszonhatszor sikerült győznie az első rajtkockából indulónak (illetve most már huszonhetedszer), ami durván az esetek ötven százaléka, tehát a fele. A gyakorlatra lefordítva ez annyit jelent, hogy az élről induló versenyző itt vagy nyer, vagy nem.

Az utolsó négy futam időmérőjén kizárólag Mercedesek álltak a rajtrács élén (egyszer Hamilton, zsinórban háromszor Rosberg), bizonyítva ezzel az Ezüst Nyilak egykörös gyorsaságát. Viszont a futamokon, s éppen a Merciknél jelentkező extrém gumikopás miatt, rendre csúfosan végeztek. „Többször indultunk már pole-ból az idén, és szörnyű érzés volt, hogy mindig visszazuhantunk. Ma is tartottam ettől, de ezúttal ragyogó autót kaptam a csapattól” – mondta Rosberg a verseny után boldogan. Természetesen arra a kérdésre, hogy ez valóban egy ragyogó autó-e (tehát, hogy elindultak-e a megfelelő irányba), vagy csak egyszeri fellángolásról van szó, az a következő futamokon kiderül.

A verseny rövid összefoglalója: A rajt után mindenki megőrzi a pozícióját, és unalmas vonatozásba kezd. A Red Bullok nyilván gyorsabban is tudnának menni (Vettel a végén ironikusan meg is jegyezte, hogy nem két Ezüst Nyíl, hanem két Ezüst Busz vezette ekkor a mezőnyt), de előzni nem tudnak. A 26. körben Webber kiáll az első cserére, majd Räikkönen is jön. A 31. körben Massa hajszálra ugyanott és ugyanúgy, ahogy az edzésen, csúnyán odacsapja a Ferrarit. Felipe kicsit zavartnak tűnik, de jól van. Bejön a biztonsági autó, majd a 38. körben újra indul a mezőny. Vettel és Webber jönnek ki jól az incidensből, mindketten Hamilton elé kerülnek. A 42. körben Pérez ügyesen megelőzi csapattársát, Buttont (még hogy Monacóban nem lehet előzni). Aztán két körrel később Alonsóval próbálkozik, mire a spanyol levágja a sikánt, hogy megőrizze pozícióját. De a versenybírák résen vannak, Alonsónak pedig át kell engednie a helyét a mexikóinak. A 46. körben Max Chilton felkeni a falra Pastor Maldonadót a Williamsszével együtt. Az eredmény: a védőpalánk felgöngyölődik, a pálya használhatatlan, vörös zászló, a versenyt félbeszakítják. Mindenki felszisszen, különösen azok, akik még emlékeznek az indycaros Jeff Krosnoff torontói horror-balesetére. Szerencsére Maldonado Williamse nem száll el, és mindenki rendben van. Új rajt következik a biztonsági autó mögött. Az élen állók közül egyedül Räikkönen vállalja be a lágy keveréket (itt ez a kemény), hogy hátha. Az 57. körben Sutil a sorozat leglassúbb kanyarjában, a Loews-ben beszemtelenkedik Alonso elé. Zseniálisan csinálja, a spanyol pedig újabb pozíciót veszít. Ez nem az ő futama. Majd Romain Grosjean ökleli fel Daniel Ricciardót a 63. körben, mire jön ismét a biztonsági autó. A 66. körben harmadszor is elindul a mezőny, most már Grosjean nélkül. A 70.-ben Pérez Räikkönent is támadja, de ez már túl sok. A finn versenyét azonnal tönkreteszi (defekt), majd néhány körön belül a sajátját is. Pérez kicsit sok volt ma mindenkinek, valódi akció viszont kicsit kevés, de hát Monaco az Monaco.

„Ez az otthonom, itt élek, itt jártam iskolába, itt akartam nyerni, és ez sikerült. Végig uraltam a futamot, a gumikra tudtam vigyázni, és ez volt a győzelem kulcsa. Két biztonsági autó, egy piros zászló, volt itt minden, de nem hagytam, hogy kizökkentsenek a ritmusból. Eksztázisban vagyok” – nyilatkozta a győztes a leintés után. Rosberg tehár simán nyert. Viszont azzal, hogy Alonso csak szenvedett a futamon, Räikkönen pedig a Pérezzel történt ütközés után defektelt, s mindössze egyetlen pontot sikerült megmentenie, Vettel a második helyével nagyot lépett előre, s viszonylag nyugodt előnnyel vezeti a tabellát. S bár még nagyon a bajnokság elején járunk, egyre nyilvánvalóbb, hogy megint őt kell majd levadászni.