Hamburg. Minden adva volt az ünnephez, 15 ezer szurkoló a hamburgi Color Line Arenában (és milliók a televíziókészülékek előtt), a küszöbön álló csúcs meghódításától motivált Dariusz Michalczewski (48–1), a WBO (Bokszvilágszervezet) világbajnoki öve és az ezzel járó háttér, csak éppen „senki sem szólt” Julio César Gonzáleznek (35–1), hogy neki itt ki kell kapnia.
Rocky Marciano csak egy van
Tulajdonképpen az egész mérkőzés szokatlan forgatókönyv szerint zajlott le. Az Universum Box-Promotion frontembere szokásától eltérően nem aludta át a találkozó elejét, a közelmúltbeli meccseivel ellentétben az első perctől kezdve maximális összpontosítással, jól védekezve bokszolt. A második menetben egy fejeléstől ugyan felrepedt a bőre, de ez különösebben nem zavarta. Az már sokkal inkább, hogy nem tudott mit kezdeni a szokatlan stílusban bunyózó Gonzálezzel. A kihívó eltáncolt előle, „lehetetlen” ütemben végrehajtott közbeütéseivel egyre-másra zavarba hozta, a Tigrisnek esélye sem volt a kibontakozásra.
Michalczewskinek a harmadik menetben egy balhoroggal rövid időre sikerült megfognia riválisát, ő azonban gyorsan túltette magát a pofonon, és a következő felvonástól kézbe vette az irányítást. Ment előre ugyan a világbajnok, de Gonzálezt sokkal ritkábban érte el, mint eddigi vetélytársait. A mexikói sokkal pontosabb volt nála, és ha nem is eget rengető ütésekkel, de tartotta az előnyét. Ekkor már az Universum vezetői is érezték a bajt, Klaus-Peter Kohl tulajdonos többször is bekiabált, hogy „Ennél több kell!”, Fritz Sdunek edző folyamatos támadásra buzdította védencét – kevés sikerrel. Michalczewski fáradt (a tizenegyedik menet előtt nem felelt arra a kérdésre, hogy jól van-e), nem is volt pontos, de González nem volt annyira meggyőző, hogy egyértelműen lehetett volna tudni, kinek a kezét emeli a magasba Joe Cortez bíró. Az első pontozónál 116:112-re a kihívó, a másodiknál (ő volt a német döntnök) 115:113-ra a világbajnok állt jobban, és amikor a műsorközlő bemondta, hogy a harmadik pontozó 116:112-vel Gonzáleznek adta a meccset, elnémult a csarnok. Michalczewskit ennél már jobban is megverték, akkor nem merték odaadni a meccset a kihívónak. Most igen. Biztos, hogy hetekig vitatkoznak még ezen az ítéleten a bokszbarátok, de a döntést utólag már nem fogják megváltoztatni.
Az Universum legnevesebb férfi világbajnoka elveszítette az övét, a hamburgi klub pedig a megmentojét. Eddig ha baj volt (például Vitalij vagy Vladimir Klicsko vereségét követoen), a Tigris mindig kihúzta az istállót a pácból. Most új Messiás után kell nézni...
„Ez csak sport, nem kell szomorkodni – mondta a mérkőzést követően a könynyeivel küszködve a volt világbajnok. – Még nem tudom, mi lesz velem. Először fel kell dolgoznom a kudarcot, és ki kell pihennem magam. Még nem tudom, bokszolok-e még egyszer.”
Marciano produkciója tehát továbbra is unikum. Most Michalczewskinek tört bele a bicskája. Korábban az amerikai Larry Holmes is a 49. mérkőzésén bukott el (az IBF, a Nemzetközi Bokszszövetség nehézsúlyú világbajnoki övéért pontozással kapott ki honfitársától, Michael Spinkstől), a mexikói Ricardo „Finito” López a 48. meccsén mondott búcsút hibátlan mérlegének (döntetlent ért el Rosendo Álvarez ellen, de később legalább veretlen világbajnokként vonult vissza), míg a mexikói Julio César Chávez 87 meccset nyert meg zsinórban, azt követően négy vereség és két döntetlen is elcsúfította a mérlegét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.