Pekingig pihen a puska

* Óriási különbség van a lonatói két nap találatai között. Az elsőn mindössze 63 korongig jutott, másnap viszont 74-et lőtt, s ezzel a nap legjobb eredményét érte el. Mi történt az első napon? Nehéz megmondani, mi történt. Az első sorozat még elfogadható, hiszen huszonötből huszonhárom korongot eltaláltam. Az utolsó rottéban viszont csak tizennyolcat lőttem. Hallottam később, hogy másoknak sem ment abban a lőállásban. Kilenc pálya van Lonatóban, s valószínűleg a három legnehezebbet kaptam aznap. Másnap az ugyanoda, vagyis a kilences pályára került lövők nyolcvan százaléka kiesett. Volt ott valami, ami egyikünknek sem volt jó, de nem tudom megmagyarázni, mi lehetett az. * Mikor lőtt utoljára 18-at egy rottében? Ez már régen nem fordult elő. Valóban egy kicsit kevés. * És másnap, amikor 74 koronggal mindenkit megelőzött a 432 fős mezőnyből? Akkor már minden úgy ment, ahogy terveztem, pedig egyformán voltak az adagoló gépek is beállítva. Huszonnéggyel kezdtem, ott is az utolsó előtti lövést hibáztam el. Nem sok kellett ahhoz, hogy mindent eltaláljak. Már az első sorozat után tudtam: nem lesz nagyobb baj. Jó formában éreztem magam. Felkészülésnek nem volt rossz a verseny. Hatalmas mezőnyben indultunk. Kicsit féltem a pályától, mert nagyon nehéz. De önbizalmamat megnövelte a szereplés, és érzem,jóformábanvagyok. Eztkell megőriznemPekingig. * Lonato után a castelfidardói pályán edzőtáboroztak. Onnan mivel tért haza? Egy jelszavunk volt a felkészülés utolsó hetében: nehéz edzés, könnyű verseny. Nagyon megszenvedtünk az ottani tréningeken. Minden lehetőséget kipróbálhattunk. * Hogyan szenved a traplövő az edzésen? Ha olyan szögekben állítják be a pályán a repülő korongok ívét, ami nem felel meg a versenyzőnek. Volt négy pálya, mindegyik különböző módon volt beállítva. A versenyen csak hetvenöt méterig repül a korong, nekünk száztíz méterre szállt. Kipróbálhattuk a gyorsaságunkat is, és arra is felkészültünk, hogy ne érjen meglepetés bennünket, ha a szokottól eltérő lesz a pályabeállítás. Nehéz körülmények voltak. De jobb így készülni, és gyengébb eredményeket elérni, mint könnyű feltételek között jól lőni, aztán jön egy nehéz pálya, és fenékre ül az ember. * Castelfidardo kicsit hasonlít a pekingi pályára. Ilyen szempontból is kipróbálták? Igen, hiszen a gépek azonosak, és nincs a közelben más pálya, amely annyira emlékeztetne a pekingi körülményekre. Ha itt készültek fel a traplövő társaim, mindig sikerült a verseny is. * Jó előjel? Ezért választottuk Castelfidardót. Ha eddig segített, miért ne jönne össze most is. * Mikor kelnek útra? Augusztus hatodikán. * Lesz még edzés is? Nem. Lőttünk már eleget. A puskát már csak a kínai lőtéren vesszük elő. (J. Mészáros Károly)