Padlón a kassai 1. FC

Kassa. A kassai klub háza táján uralkodó kaotikus állapotokra jellemző, hogy a mérkőzés előtti napon még maguk a játékosok sem tudták, a ligetiek ellen „mélyvízbe dobott” ifik, vagy ismét az A-csapat lép pályára. Mint utóbb kiderült, az eredmény szempontjából mindegy volt...

A szokatlan összeállítású hazaiak az első perctől saját tizenhatosuk elé szorultak, egymás után érkeztek a széleken vezetett lendületes vendégtámadások, s csak idő kérdése volt, hogy a foghíjas hazai védelem mikor kapitulál. Az első negyedóra végén Mintál került helyzetbem s a dezorientált védők között többször is próbálkozott, míg harmadszorra mattolta Rodákot. A kapott gól mintha felrázta volna a hazaiakat, akik harcosan, de elképzelés nélkül játszottak. Az egyenlítési lehetőség mégis adva volt, a Vyskoč lerántásáért megítélt büntetőt azonban R. Urban lezser mozdulattal végezte el, Rzeszoto pedig könnyedén hárított. Ekkor leálltak a sárga-kékek, egyedül a vendégmunkás Gegics küzdött becsülettel a tőle megszokott módon, a többiek viszont...

A szellemes és önbizalommal futballozó zsolnaiak (az akciók szervezésében elsősorban T. Ďurica jeleskedett) még a félidő végéig növelték előnyüket, Nemec húzott el a jobbszélen és beadását az érkező Mintál szép fejessel értékesítette. Szünetet követően folytatódott az egyoldalú játék: Čvirik látványos találata (egy legurított szabadrúgást követően) és egy újabb Nemec–Mintál összjáték végén utóbbi harmadik gólja, valamint az ezzel párhuzamosan a fedett tribünön zajló események egyértelműsítették a diagnózist: padlón van a kassai foci.