Ötödször is Sagané lehet a zöld trikó

Kezdjük mindjárt ez utóbbival. Tény, hogy Peter Sagan eddig négyszer indult el a francia körön, és mind a négy alkalommal megszerezte a pontverseny győztesének járó zöld trikót. Tegyük hozzá, különösebb erőlködés nélkül. Közben begyűjtött négy egyéni szakaszgyőzelmet, és még arra is maradt ereje, hogy az összetettben esélyes csapattársait (Nibalit, később Contadort) segítse. De az is tény, hogy Sagan az utóbbi két Touron nem tudott etapot nyerni, viszont összeboronált tizenhat második helyezést, amivel gyorsan kiérdemelte az „örök második” titulust. Az „örök második” válasza erre az volt, hogy impozáns módon megnyerte a Richmondban rendezett országúti kerékpár-vébét, és ennél is meggyőzőbben az egyik legnagyobb tavaszi klasszikusnak számító Flandriai körversenyt.

Carlton Kirby, az Eurosport brit kommentátora épp a flandriai kör befutója előtt üvöltötte önmagából teljesen kikelve, hogy „Sagan egy rock and roll szupersztár a bringások között”, és egy eljövendő Sagan-érát emlegetett: „Ahogy megláttam először versenyezni, rögtön tudtam, hogy kivételes képességekkel rendelkezik. Mindig nyerni akar, és ez teszi őt annyira szimpatikussá. És a humora, persze, meg a vagánysága.” Majd hozzátette, „ez a legjobb dolog, ami a bringasporttal történhetett”.

Szinte már most borítékolható, hogy Sagan idén is hazaviszi a zöld mezt. Fogadni sem érdemes rá. Ellene meg minek. Marc Cavendish (aki lehet, hogy be sem fejezi a Tourt, mert egy olimpiai pályakerékpáros aranyra fog koncentrálni), André Greipel és Marcel Kittel (a két német übersprinter), John Degenkolb (egy harmadik német, aki kulcscsonttörésből épült fel, bivalyerős, és ki tudja, mire lesz képes), az idén nem túl meggyőző, de amúgy szupertehetséges norvég Alexander Kristoff és az ausztrál fenegyerek, Michael Matthews (aki legalább olyan univerzális kerekes, mint Sagan, csak kicsit gyengébb mindenben) lehetnek a zsolnai fenegyerek kihívói.

Peter Sagan persze nyilván nem fog megelégedni a zöld trikóval, és szeretné az aktuális világbajnoknak járó szivárványszínű mezt lecserélni néhány etap erejéig a bűvös sárgára. Erre leginkább a második szakaszon lesz esélye, ahol a cherbourg-i befutó egy majd’ két kilométeres meredek kaptatóban végződik. És tudjuk, ebben ő nagyon jó.

Ami az összetettet illeti: meglepetés lenne, ha nem a Froome– Quintana–Contador-trióból kerülne ki a végső győztes. A tavalyi nyertes Chris Froome erőből behúzta a Tour-előjátéknak számító Critéruim du Dauphinét-t, és nyugodtan várhatja a normandiai rajtot. Ráadásul a hegyekben neki lesz a legerősebb csapata: Henao, Landa, Nieve, Poels és az elnyűhetetlen Geraint Thomas.

Nairo Quintana viszont talán a legjobb hegyimenő a mezőnyben. Girót korábban már nyert, most francia földön is diadalmaskodna. És ami azt illeti, ő sem marad csapat nélkül: Erviti, Dani Moreno és a még mindig nagyon virulens, minden hájjal megkent öreg róka, Alejandro Valverde fogja segíteni a nehéz pillanatokban.

Alberto Contador pedig, aki már idén vissza akart vonulni, a harmadik Tour-győzelmére hajt. Ő mindenekelőtt a tapasztalatában bízhat, valamint a cseh Roman Kreuziger, a lengyel Rafal Majka és természetesen Peter Sagan jótékony közreműködésében.

Akik beleszólhatnak még a generálba: az asztanások Vincenzo Nibalival állnak fel, bár itt sokkal inkább a fiatal, olasz tehetség, Fabio Aru lehet a nyerőember. Nibali behúzta az idei Girót, nem kis erőfeszítések árán, és feltételezhető, hogy kifutotta magát. Aru viszont egyértelműen a Tourra koncentrált. És már vannak tapasztalatai: ő nyerte pl. a legutóbbi Vuelta a Espanát.

Az ausztrál Richie Porte (BMC), aki hosszú ideig Froome első számú segítője volt a Skynál, most végre megmutathatja, mire képes egyedül. Illetve Tejay van Garderennel az oldalán, aki, ha kijön neki a lépés, szintén beférhet a top tízbe. És végül itt vannak a franciák: Romain Bardet (AG2R), Pierre Rolland (Cannondale) és elsősorban Thibaut Pinot (FDJ), akinél a gallok egy jó szereplést csak a nemzeti futballválogatottjuktól várnak jobban.

György Norbert