<div>Az orosz álom volt a vezérmotívuma a XXII. téli olimpiai játékok ünnepélyes megnyitójának Szocsiban. A világ legnagyobb országa 1980 után ismét ötkarikás játékokat rendezhet – Vlagyimir Putyin számára presztízskérdés a szocsi olimpia sikere. A megnyitón voltak apróbb bakik, de mától már a versenyeké a főszerep. </div><div> </div>
Ötkarikás játékok a politika árnyékában
Szocsi |
Oroszországot sokan bírálták az olimpiát megelőző időszakban az emberi jogok semmibe vétele, különösen a melegekkel való bánásmód miatt – ennek következményeként több állam vezető politikusa nem utazott el a megnyitóra. Ott volt viszont Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Paradox módon az orosz küldöttség éppen a Tatu együttes „Nasz nyedogonyat” című számára vonult be – a Tatu tagjai ugyan tagadták, hogy leszbikusok lennének, de nyíltan szimpatizálnak a melegekkel. A hivatalos magyarázat szerint azért esett a választás erre a dalra, mert annak szövege – „Minket nem érnek utol” – pontosan illik az orosz sportolókra. 200 neves író, köztük négy Nobeldíjas – Orhan Pamuk, Elfriede Jelinek, Wole Soyinka és Günter Grass – nyílt levelet jelentetett meg a brit The Guardian napilapban, amelyben elítélték a melegellenes orosz törvényeket. Tomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke tegnap meglepően nyíltan fogalmazott. „Az Olimpiai Charta betartásával a politikusoknak is üzenünk, hogyan működhet egy diszkriminációtól mentes békés társadalom” – nyilatkozta a NOB első embere. Hivatalosan Vlagyimir Putyin orosz államfő nyitotta meg a játékokat. Az impozáns megnyitón az orosz hagyományokat követve a komolyzene dominált, s monumentális élőképekben elevenedtek meg az orosz történelem legfontosabb fejezetei. A nyitóünnepségen 88 ország vonult fel. A legnépesebb a házigazdák küldöttsége volt, élén a bobos Alekszandr Zubkovval. A magyar zászlót a rövidpályás gyorskorcsolyázó Heidum Bernadett vitte, a szlovákok zászlóvivője a hokis Zdeno Chára volt. A zászlóvivők között több nagy sztárt is találtunk: a németek zászlaját az alpesi síző Maria Höfl-Riesch, a svájciakét a síugró Simon Ammann, a norvégokét a síző Aksel Lund Svindal vitte. Az olimpiai lángot végül nem Marija Sarapova, nem is Alina Kabajeva gyújtotta meg – bár mindketten szerepet kaptak a váltó legutolsó szakaszán, a rúdugró Jelena Iszinbajevával és a birkózó Alekszandr Karelinnel együtt –, hanem két legendás orosz sportoló, háromszoros olimpiai bajnok, a műkorcsolyázó Irina Rodnyina és a hokis Vlagyiszlav Tretyjak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.