Minden meccs ajándék

Hornyák Vendel (jobbról), a Honvéd védője jó teljesítményt nyújtott a Diósgyőr elleni találkozónnb1.hu-felvételSzegény boldog diósgyőriek. A mintegy száz miskolci drukker elfoglalta a helyét a Bozsik-stadion vendégszektorában, már jó egy órával a találkozó előtt, előkerültek a transzparensek, így várva a kezdést. Nem akármilyen két hét van mögöttük, gyakorlatilag már eltemették a csapatukat, és hosszú időre lemondtak arról, hogy élvonalbeli meccsen láthassák kedvenceiket. A múlt heti kizárás, az elmaradt Zalaegerszeg elleni találkozó és az azt követő, egymásnak ellentmondó ítéletek alighanem mély nyomokat hagytak a miskolciakban. De eljött a szombat – és a drukkerek eljöttek Budapestre, hogy ünnepeljék kedvenceiket, hogy a csapat mégiscsak létezik, pályára lép és megpróbál futballozni. Ez utóbbival volt igen komoly gond. Szegény boldog diósgyőriek, egészen addig örültek, amíg el nem kezdődött a találkozó.

Attól a pillanattól kezdve kiderült, hogy papíron létezik ugyan a Diósgyőr, mi több pályára is léphet, ám csapat az bizony nincs. Mert ez a tizenegy tiszta pirosba öltözött fiatalember igencsak gyatra teljesítménnyel rukkolt ki, s az ember csak kérdezi önmagában, hogy Kiprich József és Vincze István miket gondolhat ott a kispadon tanítványai szenvedését látva. Igencsak visszafogott meccset láthattunk, de erről nem elsősorban a kispestiek tehettek, ők éppen annyit futballoztak, amennyit kellett. Biztos hazai vezetéssel zárult a félidő, a kispesti ultrák pedig a szünetben színes és látványos füstbombákkal szórakoztatták önmagukat, no meg szurkolótársaikat. Alighanem ez volt a találkozó eddigi leglátványosabb és legmozgalmasabb pillanata.

A második félidőben rögtönzött Herczeg-show-t láthatott a publikum. Herczeg Miklós, kihasználva gyorsaságát, többször lógott meg a diósgyőri védők statisztálása mellett, ám hiába indult meg a kapu felé, képtelen volt túljárni a kapus eszén. Először még csak nevettek a Honvéd-drukkerek, hogy aztán a második vagy harmadik ilyen szituáció után már hangosan szentségeljenek. Pedig ha Herczeg jobban koncentrál, mondjuk, 4:0-ás Kispest-vezetésnél mit számított volna Máté találata... Merthogy a 75. perc táján váratlanul szépített a vendégcsapat. A Honvéd magának köszönhette, hogy K. O. helyett idegeskedhetett. A vendégekben már nem volt erő, hogy megszerezzék az egyenlítő gólt, amely egyben első pontjukat is jelentette volna. A Honvéd közben őrizte minimális előnyét, tovább bosszantva ezzel szurkolóit. A közönség elcsendesedett, miközben a vendégszektorból sokadszor emelkedett fel a „Minden meccs ajándék” felirat, jelezve, hogy a drukkerek akkor is ott lesznek a kedvencek mellett – csak engedjék őket meccsre járni...

MESTERMÉRLEG

BOGNÁR GYÖRGY (Honvéd): – Jó első félidőt produkáltunk, két gólt is szereztünk, a szünet után azonban csapnivalóan játszott a csapatom. Végül azonban, ha nehezen is, de sikerült hoznunk a papírforma szerinti győzelmet.

KIPRICH JÓZSEF (Diósgyőr): – Csúsztunk-másztunk, időnként még jól is játszottunk. Pontot kellett volna szereznünk, ehhez meg is voltak a lehetőségeink, talán ezen a meccsen volt a legtöbb helyzetünk. Kettő-egyes állásnál meglepett a játékvezető, amikor egy tizenhatoson belüli összecsapás után előbb nekünk, aztán ellenünk ítélt szabadrúgást. (nb1.hu)