Mennyit kóstál a cseh futball?

Gluscsevics és Košťál. A cseh liga legjobban kereső játékosa és a cseh futball legbefolyásosabb klubelnöke.A 46 éves üzletember 1999 júliusában vette meg a csőd szélére került Spartát, két évvel később, a belgák elleni sikertelen vb-pótselejtező után vállalta el a válogatott menedzselését, legújabban pedig már a Cseh és Morva Labdarúgó Szövetség elnöke szeretne lenni. Vlastimil Košťált a Sparta–Baník Ostrava rangadó után kerestük meg.

OŠŤÁL ÉS A SPARTA

Elég a statisztikai adatokat idézni, hogy belássuk: rövid fellángolások (lásd Liberec, Ostrava) akadnak ugyan, de a Spartának nincs méltó ellenfele Csehországban. Az utóbbi húsz évben tizenhat bajnoki címet szerzett, Csehszlovákia megszűnése után az önálló cseh liga tíz éve alatt nyolcszor lettek elsők (csak a Slavia és a Liberec tudta megszakítani a sorozatot). A Bajnokok Ligája első, 1991/1992-es kiírásában a prágaiak legnagyobb klubsikerüket érték el, a Glasgow Rangers és a Marseille búcsúztatása után csoportjukban a második helyen végeztek a későbbi győztes FC Barcelona mögött. Folytatás azonban nem következett, és amikor a Rezeš-éra végén Axel Diekmann (Passauer Neue Presse kiadóvállalat) és Vlastimil Košťál 300 millió cseh koronáért megvették a Spartát, a legpatinásabb cseh klub a csőd szélén állt: az új tulajdonosoknak előbb a 800 millió koronás adósságot kellett rendezniük, amit az előző garnitúrától örököltek. „Mindent meg kellett változtatni a klubon belül, ki kellett építeni egy olyan belső struktúrát, amely hosszú távon is működőképes. Ma a Sparta nyereséges cég, éves költségvetése 10 millió euró, s a klub értéke 1999 óta megháromszorozódott” – állítja Košťál.

MENNYIT KERES GLUSCSEVICS?

„Nincs olyan játékos a Spartában, aki ne lenne eladó. Már gyerekkoromban is a Spartának drukkoltam, de klubelnökként tudom, hogy elsősorban az eszemre kell hagyatkoznom, és nem a szívemre, mert csak így lehet nyereséges egy vállalkozás. Sokára lesz olyan helyzetben a Sparta az európai futballpiacon, hogy nemet tudjon mondani egy kecsegtető ajánlatra” – így a Sparta elnöke, aki mindazonáltal nem panaszkodhat: a Manchester Unitednél, a Benficánál és a római Laziónál eltöltött évek után a Spartát választotta Karel Poborský (a szurkolóknak ígért két bajnoki címből egyet már teljesített), a tehetséges Lukáš Zelenkát két éve 26 millió koronáért vették meg az Anderlechttől, idén pedig a libereci Martin Zbončákot 23 millióért, s az FC Utrechtből érkezett az szerb Igor Gluscsevics, aki az elmúlt három évben 39 gólt lőtt a holland bajnokságban. Leigazolásakor a játékos ügynöke elégedetten nyilatkozta, hogy ügyfele a cseh liga legjobban kereső futballistája lett. A jól értesültek évi 22 millió cseh koronát emlegetnek, ami majdnem duplája Poborský évi 12 milliós fizetésének.

TOYOTA, STRAHOV ÉS A BL-MILLIÓK

A Sparta elnöke visszaállította a klub renoméját, amit a szponzorok érkezése is bizonyít. A Toyota cég például 75 millió cseh koronát fizetett a klubnak azért, hogy a Sparta letnái stadionja az elkövetkező öt évben a Toyota Aréna nevet viselje. Košťál üzletemberként és menedzserként azzal is tisztában van, milyen jelentősége van a Bajnokok Ligájának egy klub költségvetése szempontjából. Ha idén nem győzték volna le a selejtezőkörben a Vardar Skopjét, kénytelenek lettek volna 200 millió cseh koronával csökkenteni a költségeket. A tavalyi szezon előtt például hiába érkezett Karel Poborský, a belga Racing Genk útjukat állta a BL-ben, s ez a botlás – éppen az év legfontosabb meccsén – sokba került: az UEFÁ-tól remélt pénz nem jött, s így a Sparta szezon közben volt kénytelen eladni a közönségkedvenc Jiří Jarošíkot (az irányítóért 117 millió cseh koronát fizetett a CSZKA Moszkva), majd nyáron a tehetséges hátvédet, Zdeněk Grygerát is (Ajax Amszterdam, 112 millió cseh korona). A legfrisebb hírek szerint Košťálnak kapus után kell néznie, mivel Jaromír Blažeket a Manchester City vinné – 50 millió koronáért. „Ez a legnehezebb dolog. Jól szerepelni a Bajnokok Ligájában, hogy a nagycsapatok felfigyeljenek a játékosokra, aztán eladni őket, majd a következő szezonban ismét jól szerepelni a BL-ben, és ismét eladni egy-két, lehetőleg saját nevelésű játékost.” Úgy tűnik, Košťál ismeri a receptet, mert a Sparta 1999-től kétszer is továbbjutott a második csoportkörbe, s olyan csapatok skalpjait mondhatja magáénak, mint a Hertha, a Feyenoord vagy az FC Porto. Ami pedig a saját nevelést illeti: a Sparta költségvetésének egy százaléka (évi egymillió euró) az utánpótlásnevelésre irányul, s a klub egy hónapja nyitotta meg edzésközpontját a Strahovon. „Az egész komplexum – nyolc futballpálya, étterem, szálló, orvosi rendelők stb. – 256 millió cseh koronába került, de talán erre a beruházásra vagyok a legbüszkébb. Itt nőnek majd fel az újabb Rosickýk.” A Sparta elnöke a saját nevelésű Tomáš Rosickýra gondolt, akit közel félmilliárd cseh koronáért vett meg a Borussia Dortmund.

A LETNÁRÓL AZ ELNÖKI SZÉKBE?

2001 őszén a cseh válogatott kétszer kikapott Belgiumtól (0:1, 0:1), s így nem jutott ki a világbajnokságra. A pótselejtező utáni letargia idején érkezett a válogatotthoz Vlastimil Košťál, a nemzeti tizenegy menedzsereként. „Karel Brückner a legmegfelelőbb ember a válogatott kispadján. Hat évig dolgozott az utánpótlás-csapattal, ezért tudja ilyen jól ötvözni a két generációt.” A Brückner-Košťál edző-menedzser tandemet az eredmények is igazolják, a csehek kijutottak az Eb-re, és az említett belgák elleni vereség óta zsinórban 19 mérkőzésen nem kaptak ki – Košťál már meg is állapodott a sikeredzővel a 2006-ig szóló szerződéshosszabbításban. Mostanában újabb ambíciói vannak: a Cseh és Morva Labdarúgó Szövetség elnöki posztjára pályázik. „A válogatott már működőképes, én viszont azt szeretném, ha az egész cseh futballban egy új, üzleti szemlélet érvényesülne, a legalsóbb szinttől kezdve.” Az elnökválasztás azonban csak 2005-ben lesz, addig marad a Sparta, amely legközelebb a BL-ben a Stamford Bridge-en lép pályára a Chelsea ellen, és a válogatott, amely egymás után végzi ki ellenfeleit.