„Megcsináltuk!” – a komáromi bajnokok mondták

Luka Igrutinovics: „Fantasztikus mérkőzés volt, amelyet nagyon jól kezdtünk. Sikerült megvalósítanunk az edző utasításait, amelyeket már két nappal korábban az öltözőben megbeszéltünk. Ezt a győzelmet csapatként értük el: az idény és a rájátszás elejétől fogva együtt voltunk jóban-rosszban. Gratulálok az ellenfélnek a sportszerű és korrekt játékhoz, a saját csapatomnak pedig a győzelemhez. Nem volt olyan pillanat, amikor azt éreztük volna, hogy elúszik a győzelem – ha így álltunk volna hozzá, akkor biztos vagyok benne, hogy nem nyerünk. Hittünk benne, hogy sikerül meglepetést okozunk, s habár az előző mérkőzést elveszítettük, pozitív volt a gondolkodásunk, s bíztunk benne, hogy idegenben is sikerül nyernünk. Ez össze is jött, ez a legfontosabb.”

Sasa Jankovic: „Hogy meddig fogunk ünnepelni? Nem tudom, de ha három napig nem mennék haza, ne féltsenek, megjövök a negyedik napon!”

Sinisa Bilic: „Ez volt a szezon utolsó meccse, tudtuk, hogy nincs mit vesztenünk. Mindent vagy semmit – és végül sikerült! Nagyon boldogok vagyunk. Komárom korábban mindig második volt, most nagyon szerettük volna már otthon eldönteni a sorozatot. Nem jött össze, de megmutattuk, milyen a csapatszellem. Győzni tudtunk itt Privigyén, egy nagyon erős ellenfél ellen. A döntősorozat előtt mindenki azt hitte, hogy a privigyeiek fognak nyerni. Aztán 3:1-re vezettünk, és mindenki azt gondolta, mi fogunk győzni. De a Prievidza kiegyenlített, és otthon játszhatta az utolsó meccset. Megint mindenki azt hitte, hogy a privigyeiek fognak nyerni. De ez a kosárlabda varázsa, hogy vannak benne meglepetések. Ez a legjobb sport!”

TJ Bannister: „Nagyszerűen érzem magam. Nagyon jól felkészültünk a meccsre, az edzőnk remekül motivált minket, jó volt a taktika. Egész szezonban a tartás szót ragozzuk, és ez pontosan ezt jelenti, ha egy csapatnak van tartása: kikaptunk a saját drukkereink előtt, de eljöttünk Privigyére, és győzni tudtunk! Mélyen hiszek Istenben, és már egy nappal a meccs előtt úgy éreztem, hogy Isten győzelemre fog minket vezetni. Tőle kaptuk az erőt, hogy győzni tudjunk.”

Miljan Csurovics, vezetőedző: „Kicsit még mindig sokkolva vagyok, de tudom, hogy azért nyerhettünk, mert megérdemeltük. A hazai, nagyon fájó vereség után összekaptuk magunkat, és ilyen környezetben is győzni tudtunk. Ahogy már többször ebben a szezonban, most is megmutattuk, micsoda tartása van a csapatnak. Ezek nagyszerű srácok, kiváló a kémia a csapatban. Az elvesztett hazai meccs után többféleképpen igyekeztem motiválni a játékosokat, nem is mindegyik metódus való az újságba… De az a lényeg, hogy felpörgettük magunkat, és megnyertük ezt a fontos mérkőzést. TJ Bannister egész szezonban nagyszerűen játszik. Talán elfogult vagyok, de szerintem ő a bajnokság legjobb kosarasa. Csak mi tudjuk, milyen egészségi gondjai voltak, csak mi tudjuk, mi mindenen ment keresztül, hogy végül a húzóemberünk lehessen. Amikor a privigyeiek feljöttek ránk, az edző csak egyet tehet, biztatja a csapatát, hogy ne adja fel. Nekem nem nagyon kellett ezt hangsúlyoznom, ezek a fiúk sosem adják fel! Voltak meccsek, amelyek nem sikerültek, de a legfontosabb pillanatokban mindig képesek voltak nyerni. Nem sokan hitték, hogy idegenben ki tudjuk harcolni a bajnoki címet, de megcsináltuk.”