Leszerepelt a DAC Myjaván

BŐD TITANILLA

Vajon mennyi lett volna az eredmény, ha a hazaiak tizenegyen vannak?

Kisvárosi fociünnep

Myjaván élmény meccsre járni. A Spartak stadionja takaros, a villanyfény ünnepi hangulatot kölcsönöz a találkozónak. A meccs előtt a hazaiak kabalafigurája, Slivko (egy fekete-fehér mezes szilva) szórakoztatja a közönséget, a 90 perc alatt végig énekel a fanklub, a közönség heterogén, hetvenéves nénike és tízéves kisfiú is jól érezheti magát a lelátón. Myjava tizenkétezres kisváros, a térképre a Corgoň Liga révén került fel, s a klubvezetés mindent meg is tesz azért, hogy az odalátogatók kellemes élményekkel távozzanak – a meccsek után mindkét csapat legjobbját díjazzák (vagyis az ellenfél egyik játékosa is kap ajándékot), a vendégszurkolóknak pedig jó magaviseletükért a hazaútra jár egy üveg myjavai szilvapálinka. Myjavára jó járni, ebben egyetértenek drukkerek, sportvezetők, újságírók.

A DAC nem üde színfolt

Volt idő, amikor Dunaszerdahely ugyanilyen kellemes színfoltja volt az élvonalnak. Az idősebb generáció nosztalgiázva emlegeti a nyolcvanas éveket, amikor a DAC a „federális ligában” játszott emlékezetes meccseket. A jelenlegi klub azonban minden, csak nem üde színfolt.

Dunaszerdahelyen gondok vannak. Ezek a gondok nem új keletűek – gyakorlatilag azóta húzódnak, hogy 2008 utolsó őszi bajnokijára a csapat nem akart felállni. Az volt az első jel, hogy az általános szurkolói eufória ellenére valami nem stimmel az egyesületben. Azóta sok minden történt, a város és a többségi tulajdonosok között kötött szerződés felmondását a bíróság vizsgálja, a klubban közben számtalan játékos megfordult, sokan kijelentették, hogy soha többet a DAC-ba, aztán mégis visszatértek, de a lelátón már nincsenek nyolcezren, legfeljebb nyolcszázan.

Dunaszerdahelyen gondok vannak, ezt elismerte például Michal Gašparík (egy azon játékosok közül, akik minden fogadkozásuk ellenére végül mégis újra a DAC-ban kötöttek ki) egy múlt heti interjúban. De tudnak a gondokról az ellenfelek is: „Tisztában vagyunk vele, hogy a dunaszerdahelyieknek problémáik vannak” – hangsúlyozta Ladislav Hudec, a Myjava vezetőedzője.

Négyet kaptak emberelőnyben

A DAC Myjaván is leszerepelt, hét forduló után két ponttal a táblázat utolsó helyén áll. Volt már ennél rosszabb szezonkezdet is – a 2011/12-es idényben hét meccs után nulla pont, ennek aztán kiesés lett a vége –, s Myjaván nem lenne szégyen kikapni, ha... Ha a csapat küzdene, hajtana, odatenné magát.

A mérkőzés 17. percében Mesanovic lerántásért a játékvezető kiállította a hazai csapatkapitány Kosíkot, s tizenegyest ítélt a dunaszerdahelyiek javára. A büntetőhöz Velický állt oda („húsz tizenegyesből huszonötöt berúg” – mondta róla néhány hónapja Radványi), és a kapu fölé bombázott. A tapasztalt középpályás az elmúlt idényben öt tizenegyesből négyet rúgott be, s most a legrosszabbkor hibázott.

„Egy kihagyott tizenegyes kihat a mérkőzésre, de előfordul az ilyesmi. Viszont emberelőnyben voltunk, a kezünkben lehetett volna a meccs. Csakhogy az én játékosaim nem voltak hajlandóak futni, a hazaiak viszont igen. Mi játszottunk emberelőnyben, mégis úgy nézett ki, mintha a myjavaiak hárommal többen lennének” – foglalta össze a mérkőzést Radványi Miklós, a dunaszerdahelyiek vezetőedzője.

A Myjava ugyanis tíz emberrel is lefocizta ellenfelét, s a 4:1 még a sárga-kékekre nézve hízelgő. A 28. percben egy védelmi hiba után Kukoľhoz került a labda, aki közelről nem hibázott, az 53. percben Kukoľ szöglete után Lukšík lőtt a hálóba, negyedórával később Siva ártatlannak tűnő fejese hullott a gólvonal mögé, s még a szépítő gólt sem a DAC hozta össze – Siváról pattant be a labda a myjavai kapuba. A hazaiak utolsó gólját Kukoľ szöglete után Častulín szerezte, s akkor még nem említettük Kukoľ és Pekár kimaradt ziccereit… A játék képéről sokat elárul, hogy a vendégek legjobbja a négy kapott gól ellenére Tomáš Belic volt…

Radványi (egyelőre) marad

A mérkőzés Radványit is arra késztette, hogy elgondolkodjon a folytatáson. „Nem szándékozom olyan csapat edzője lenni, amelyik csak pofozógép az ellenfelek számára. Lehet, hogy kialszom magam, de most úgy érzem, mérlegelnem kell, van-e értelme ezt folytatni” – mondta közvetlenül a meccs után.

Tegnap délután azonban még nem lehetett tudni, mi lesz a karizmatikus tréner sorsa. „Sokat ugyan nem aludtam, de arra jutottam, az túl egyszerű lenne, ha azt mondanám, befejezem. Beszéltem már a tulajdonosokkal, de még hétfőn is tárgyalni fogunk. Az viszont biztos, hogy valaminek itt történnie kell, mert nem lehet, hogy én a kispad előtt többet futok, mint a játékosaim a pályán. Radikális vágásnak kell történnie a csapaton belül. Ha erre meglesz a lehetőség, akkor folytatnám, ha nem, akkor nincs miről beszélni – mondta lapunknak Radványi. – A csapatból hiányzik a tűz, nem sikerült dinamikus játékosokat igazolni. Mindenhez pénz kell, és ha nincs pénz, akkor nincs miből erősíteni. Le kell ülni, meg kell beszélni, hogy lesz-e lehetőség feltölteni a csapatot.”

Radványi jelezte, az idősebb játékosoknak, akik nem tudják felvenni az élvonal ritmusát, meg kell köszönni, amit a klubért tettek, de el kell búcsúzni tőlük. „Ha tudunk olyan futballistákat igazolni, mint Gerec és Gerát volt, akkor rendbe tudunk jönni, de ha nem, nagy gondok lesznek – jelentette ki a szakvezető. – Velický, Fodrek és Huber idősebb játékos, és már nincs meg bennük a kellő dinamika. A II. ligában még elég volt a tapasztalat, de a Corgoň Ligában ez kevés.”

Radványinak azonban akkor sem lesz könnyű dolga, ha végre tényleg megszerzi azokat a „dinamikus játékosokat”, akiket a II. liga megnyerése óta emleget. A következő fordulóban a DAC a nyitrai együttest fogadja – és ha ellenük sem szerez három pontot, akkor talán már felesleges is a Corgoň Ligára csapatot építeni.