Krakkó nem kér az olimpiából

ÖSSZEÁLLÍTÁS

A vasárnapi krakkói népszavazáson a résztvevők 69,72%-a ellenezte a pályázatot. A referendumon a város lakosainak 35,96%-a vett részt (az érvényességi küszöb 30% volt). A népszavazást Krakkó polgármestere, Jacek Majchrowski kezdeményezte.

„Vissza kell vonnunk a pályázatunkat. A projekt támogatottsága az egyik legfontosabb dolog, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megkövetel” – nyilatkozta Majchrowski.

Döntés május 30-án

A krakkói pályázat visszavonásával véglegessé válhat, hogy nem lesz téli olimpia a Tátrában. Az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy az alpesisí-versenyeket Jasnán rendezik meg. Szó volt arról is, hogy esetleg a jégkorongtorna is Szlovákiában lenne, de az Olimpiai Charta csak akkor engedélyezi egyes sportágak más országban való lebonyolítását, ha erre a rendező országban nincsenek meg a természeti feltételek.

František Chmelár, a Szlovák Olimpiai Bizottság (SOV) elnöke elmondta, végső döntés május 30-án születik az ügyben, akkor Krakkóban még egyszer összeül a szervezőbizottság (köztük az SOV képviselői), és megtárgyalják a lehetőségeket. Mivel azonban a lakossági támogatottság a NOB egyik alapkövetelménye, vélhetően nem lesz más választásuk, mint visszavonni a pályázatot.

Megváltozott a véleményük

Az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott a krakkóiak véleménye az olimpiáról. Az első közvélemény-kutatások szerint még a lakosság 60%-a jó ötletnek tartotta a pályázatot, idővel azonban ellene fordultak.

A népszavazás eredményét már egy áprilisi felmérés is előrevetítette, akkor a megkérdezettek 58%-a mondta azt, hogy nem ért egyet az olimpiai rendezéssel.

František Chmelár szerint a változásban közrejátszott az is, hogy nyilvánosságra kerültek a szocsi játékokra elköltött óriási összegek, valamint a 2016-os riói olimpia helyszínei körüli bonyodalmak.

„Az oroszok nagyon jó olimpiát rendeztek, de költségvetésükkel sokakat elriasztottak” – nyilatkozta Chmelár.

A Lengyel Síszövetség elnöke, Apoloniusz Tajner a Eurosportnak azt mondta, hiba volt ilyen sokáig várni a népszavazással. „A többi jelentkező városban sokkal korábban voltak a referendumok” – hangsúlyozta Tajner, kiemelve, hogy Krakkóban csak a hivatalos pályázat benyújtása után kérdezték meg a lakosok véleményét. München és Stockholm is fontolgatta, hogy megpályázza a 2022-es játékokat, de a kedvezőtlen kimenetelű népszavazás után mindkét város letett erről a tervéről.

Szlovákiának egyedül nincs esélye

Chmelár azt is elmondta, Szlovákiának egyedül nincs esélye az olimpiai játékok rendezésére. „Számunkra csak egy partnerrel elképzelhető az olimpiai rendezés. Ezért is sajnáljuk, hogy a népszavazás negatív eredményt hozott. Hasonló lehetőségünk szerintem sokáig nem lesz. Ki kell elemeznünk, hogy mi történt, a komolyabb analízisre idő kell. De azt gondolom, Krakkó valószínűleg a kommunikációs hibákra is ráfizetett” – nyilatkozta a www.olympic.sk oldalnak Chmelár.

A 2022-es téli játékok rendezési jogáért így vélhetően négy jelölt marad versenyben: Peking, Almati, Lviv és Oslo, ám igazi támogatottságot csak Peking és Almati élvez. Lvivben az ukrán válság kirobbanása után másodrangúvá vált az olimpiai rendezés kérdése, Oslóban pedig ugyan a népszavazáson a lakosok többsége támogatta az ötkarikás pályázatot, de ez a fölény nem volt meggyőző (55,1% mellette, 44,9% ellene), s a kormány sem rajong az ötletért.

A NOB idén július 8–9-én választja ki azokat a városokat, amelyek bekerülnek a kiválasztás utolsó fázisába, és 2015. július 31-én, a Kuala Lumpur-i kongresszusán jelöli ki a házigazdát. (TASR, SITA)