Körkép a pályázó városokról

Tíz év múlva melyik városban lesz majd a nyári olimpia ünnepélyes megnyitója? TASR/AP-felvételMint az köztudott, Budapest pályázata esetén számos komoly ellenféllel kell, hogy szembenézzen a rendezésért folytatott több mint kétéves küzdelem során. A világ szinte minden szegletéből jelentkeztek riválisok, körképünkben ezek rövid bemutatására teszünk kísérletet.

Jacques Rogge, a NOB elnöke örül, hogy ilyen sok város pályázik.

Külső szemlélő számára egészen hihetetlen, ami az Egyesült Államokban zajlik a 2012-es olimpiai pályázat kapcsán. Eredetileg 8 város jelentkezett az Amerikai Egyesült Államok Olimpiai Bizottságánál (USOC), hogy szívesen lenne házigazdája a 2012-es nyári játékoknak. A szervezet idén augusztusig hat várost húzott ki a listájáról (Cincinnati, Dallas, Houston, Los Angeles, Tampa és Washington), versenyben maradt New York és San Francisco. Az elmúlt hónapokban a két város késhegyre menő csatát vívott egymással az amerikai pályázati lehetőség megszerzéséért. A botrányos elemekkel és kölcsönös vádaskodással is tarkított küzdelemből végül New York került ki győztesen, hiszen szombaton egy súlyozott szavazási rendszer alapján az USOC 132:91 arányban a keleti parti metropolisznak szavazott bizalmat. Mindez azt jelenti, hogy közel két év áll New York rendelkezésére ahhoz, hogy meggyőzze a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) arról, minden tekintetben megfelel a nyári játékok rendezési feltételeinek. „New York teljesen olyan, mint egy olimpiai falu, versenyképessége és nemzetközisége alkalmassá teszi arra, hogy méltó házigazdája legyen az ötkarikás játékoknak“ – fogalmazott Dan Doctoroff, polgármester-helyettes, a pályázati bizottság vezeője. A szervezők egy 5 milliárd dolláros gigantikus projektben gondolkodnak, ebből 2,7 milliárd dollár érkezne a városi költségvetésből, míg a fennmaradó részt a magántőke bevonásával tervezik biztosítani. Igazán nem lehet kicsinyességgel vádolni a város vezetőségét, a nagyszabású, a leendő helyszínek városbeli elrendezése után „Olimpiai X“ névvel illetett projekt pénzügyi és infrastrukturális adottságait tekintve mindenképpen esélyes arra, hogy 1996 után újra az Egyesült Államokban gyulladjon fel az olimpiai láng.

Lázas munka folyik Londonban is a 2012-es ötkarikás játékok kapcsán, de a kérdés jelenleg az, hogy az angol főváros egyáltalán beadja-e a olimpiai pályázatot. A múlt héten elkészült megvalósíthatósági tanulmány három fontos megállapítását kell kiemelnünk. Egyrészt a jelentés szerint London visszanyerhetné tekintélyét a nemzetközi sportvilágban, amelyet a Wembley-stadion építése körüli viták alaposan megtépáztak. Másrészt az angol főváros a rendezéssel igazolná, hogy készen áll a 21. század kihívásaira és továbbra is számottevő tényező a világ politikai és gazdasági térképén. A tanulmány szerzőinek megállapítása szerint az infrastrukturális feltételek adottak, mind a közlekedés, mind a résztvevők és a turisták elszállásolása kevés ráfordítással olimpiai szintre hozható. Az előzetes kalkulációk szerint az olimpia megrendezése összességében mintegy 2 milliárd fontos ráfordítással megoldható lenne. Maga az olimpiai pályázat költsége mintegy 13 millió font, ennek több mint felét szponzoroktól remélik megszerezni. „Ezek fényében a biztosan tervezhető bevételek és a remélt, számszerűsíthető hasznok vizsgálata azt mutatja, hogy az olimpiarendezés még egy kevés nyereséget is hozhat“ – nyilatkozta Craig Reeding, a nemzeti olimpiai bizottság elnöke. És akkor még nem is esett szó az olyan nem számszerűsíthető hasznokról, mint az országimázs javulása. Mindenesetre a kandidálás már kormányzati szinten is téma, mind a sportminiszter, mind a kulturális államtitkár sorra látogatja az elmúlt időszak sikeres rendező városait. „Komolyan vizsgáljuk az olimpia megrendezésének lehetőségeit, az év végéig széles körű társadalmi vita és egyeztetés szükséges az ügyben, a kormány várhatóan jövő év januárjában dönt arról, hogy támogatja-e a londoni pályázatot“ – fogalmazott a sportminiszter, Richard Caborn.

Intenzív az érdeklődés Németországban is az olimpia iránt. Érdekesség, hogy kezdeti érdeklődése után a főváros, Berlin mégsem jelezte rendezési szándékát a Német Olimpiai Bizottság felé. ĺgy „csak“ öt város (Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, Lipcse és Stuttgart) várhatja bizakodva a nemzeti olimpiai bizottság jövő áprilisban esedékes döntését, amellyel kiderül, melyikük nyújthatja be hivatalosan is pályázatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz.

Nem lehet mondani, hogy Európát hidegen hagyta az olimpiarendezés gondolata. Az előzetes hírek alapján Budapest és a már említett városok mellett Párizs, Róma, spanyol részről pedig Madrid és Sevilla is foglalkozik a kandidálás gondolatával. Ha ehhez hozzávesszük Isztambul újabb, immár sorozatban harmadszori pályázati szándékát, valamint Moszkva érdeklődését, megállapíthatjuk: komoly vetélytársakkal kell szembenéznie a magyar fővárosnak. És a lehetséges pályázók sorának ezzel még nincs vége, hiszen Toronto és Rio de Janeiro mellett Újdelhi, valamint Havanna is jelezte, hogy szándékozik beadni pályázatát a NOB-hoz. Érdekesség, hogy a hírek szerint a nigériai fővárosban, Abujában, valamint Bagdadban is felmerült a kandidálás gondolata. Az utóbbi négy városnak, ha végül pályáznak is, vérmes reményei nem lehetnek. Vélhetően ezzel ők is tisztában vannak, inkább csak a nemzetközi politikai és sportéletben való megjelenés lehetősége volt a bejelentések hátterében.

Az esélylatolgatásokra még bőven van idő, hiszen a leendő pályázó városoknak a NOB felé 2003. július 15-ig kell levélben jelezni a rendezési szándékukat, innentől kezdve számítanak hivatalosan pályázó városoknak. Mivel a kiválasztás két lépcsőben zajlik, a NOB előreláthatólag 2004 nyarán nevezi meg a rendezésre esélyesnek ítélt városokat, ezeket nevezik a későbbiekben kandidáló városoknak. Ezen városok közül választ 2005 júliusában a NOB, ekkor jelentik be, hogy mely város rendezheti meg a harmincadik nyári Olimpiai Játékokat.