<p>Két párt, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) szinte holtversenyben szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdán tartott hollandiai parlamenti választáson.</p>
Kettős győzelem a holland választáson
Ezt erősítette meg a szavazatok 80 százalékos feldolgozottsága után hajnalban közzétett részeredmény.
A voksolás igazi nyertesének mégis az iszlámellenes nézeteiről ismert, populista Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) tekinthető, amely az előzetes közvélemény-kutatásokra rácáfolva a harmadik legnépszerűbb erőként került ki a megméretésből.
A 150 fős képviselőházban a PvdA és a VVD 31-31, a PVV 23 képviselői mandátumhoz juthat.
Elemzők szerint a szoros eredmény bonyolultabbá teszi a kormánykoalíciós lehetőségeket, így a koalíció kialakítása hosszú időt vehet igénybe.
A liberális párt a múlt század eleje óta először került az élre választáson. Előkelő eredményét ambiciózus gazdasági programjának köszönheti.
Miniszterelnök-jelöltje, Mark Rutte a részeredmények ismeretében megerősítette, hogy akármilyen koalíció is alakul, pártja a gazdasági válság teljes leküzdésén dolgozik tovább.
A Munkapárt "húzóembere", Job Cohen a szavazás után kizárt bármilyen együttműködést a szélsőjobboldallal, de gratulált a PVV jó teljesítményéhez. Jelezte, hogy legszívesebben a zöldekkel és a baloldali liberálisokkal működne együtt.
Mindkét utóbb említett erő jelentősen javított eddigi pozícióján: a GroenLinks nevű környezetvédő párt 11, a reformpárti Demokraták 66 nevű párt tíz helyre számíthat.
Jan Peter Balkenende távozó miniszterelnök viszont a csalódást keltő választási eredmény miatt lemondott pártja, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetéséről.
A CDA húsz képviselői hellyel kevesebbhez, 21 mandátumhoz jut a új parlamentben.
Balkenende Hágában azt is bejelentette, hogy nem lesz képviselő a következő holland parlamentben.
Hozzátette, hogy az új kormány megalakulásáig tovább vezeti az ügyvezető kabinetet.
Az 54 éves politikus 2002 óta négy különböző koalíció élén kormányzott, de egyik sem tudta kitölteni teljes mandátumát.
A szélsőséges Geert Wilders a nap győztesének minősítette pártját, és leszögezte, hogy szeretnének részt venni a kormánykoalícióban.
A hollandok kevesebb iszlámot és nagyobb biztonságot választottak - fogalmazott Wilders.
A választási részvétel hajnali közlés szerint 74 százalékos volt. Ennél alacsonyabb, 73,3 százalékos csak 1998-ban volt az érdeklődés. A legmagasabb részvételt, 88 százalékost 1977-ben jegyezték fel.
A nyugat-európai országban azt követően tartottak előrehozott választást, hogy februárban felbomlott a kormánykoalíció, mert annak tagjai nem tudtak megegyezni az afganisztáni holland NATO-szerepvállalásról. A legnagyobb kormánypárt, a CDA teljesíteni kívánta a NATO azon kérését, hogy ha alacsonyabb létszámban is, de a holland erők maradjanak jelen a dél-afganisztáni térségben idén nyáron lejáró mandátumuk után is, míg nagykoalíciós partnere, a PvdA kereken elutasította ezt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.