Jelcin talizmánnak is jó

Első ízben hódította el az orosz teniszválogatott (balról: Marat Szafin, Mihail Juzsnij, Andrej Sztoljarov, Samil Tarpiscsev vezetőedző és Jevgenyij Kafelnyikov) a Davis KupátTASR/EPA-felvételAhogyan az orosz válogatott megnyerte a Davis Kupát – története során először –, arra bizonyosan sokáig emlékezni fogunk. Az elmúlt huszonnégy évben egyszer sem fordult elő, hogy az a gárda diadalmaskodott, amelyik elveszítette a páros meccset, és az sem túl gyakori, hogy valaki a mindent eldöntő ötödik összecsapáson 0:2-es állásból fordítson, és győzzön. Márpedig ez történt Bercy salakján, amelyen a 9-szeres kupagyőztes és egyben címvédő Franciaország csapott össze az 1994-ben és 1995-ben fináléban szerepelt, ám ott elbukott Oroszországgal.

Guy Forget, a hazaiak szövetségi kapitánya a pénteken rajtolt erőpróba előtt kockáztatott, és most már elmondhatjuk, hogy nem nyert. A francia kapitány ugyanis a kisebb sérüléssel bajlódó Arnaud Clement helyébe az utolsó pillanatban a búcsúzó idény második felében berobbant ifjú Paul-Henri Mathieu-t nevezte be, aki ugyan derekasan helytállt, ám mindkétszer elbukott. Nem úgy, mint a vendégek szintén fiatal és szintén váratlanul hadrendbe állított szereplője, Mihail Juzsnij, aki a mindent eldöntő ötödik találkozón teljesen reménytelen helyzetben megrázta magát és legyőzte Mathieu-t. A 20 évesek csatája közel 4 és fél órán át hallatlan izgalmak kö-zepette tartott. Már az is meglepetés, hogy nem Oroszország korábban első számú teniszezője, Jevgenyij Kafelnyikov állt ki a sorsdöntő partira, hanem Juzsnij, aki az első két napot szurkolással, no meg edzéssel töltötte. „Jevgenyij már a szombati párost követően mondta nekünk, hogy iszonyatosan fáradt. Azt javasolta, döntse el a kapitány, benevezi-e őt, avagy sem. Szó sincs arról, hogy megsértődött volna végül a döntésen, sőt szerintem abszolút helyesen járt el” – magyarázta Marat Szafin, aki az első, vasárnapi visszavágó egyes összecsapáson bámulatos játékkal verte meg Sébastien Grosjeant, 2:2-re alakítva ezzel a párharc állását. Samil Tarpiscsev szövetségi kapitány tehát döntött: Juzsnij ballagott ki a salakra, s jött le onnan győztesen.

A vendégcsapat diadala már csak azért is meglepetés, mert a válogatott egyik pillére, Jevgenyij Kafelnyikov ismét mélyrepülést produkált. A korábban Mr. Kalasnyikovként becézett egykori világelsőből hullámzásai miatt Mr. Csúzli lett, ennek megfelelően mindkét döntőbeli találkozóját elbukta. Történt ez annak dacára, hogy nagy csodálója, Borisz Jelcin volt orosz elnök a lelátón szurkolta végig a sportcsatát. A 71 éves exállamfő Juzsnij győzelmét követően berontott a pályára, ujjongott, s természetesen kivette részét a sikerből. „A csapat talizmánja vagyok” – mondta Jelcin, miközben a pálya másik sarkában zokogott a nagy vesztes Mathieu. Úgy látszik, ő nem tudja, hogy sírni csak a győztesnek szabad... (shz)

AZ ELMÚLT TĺZ ÉV DÖNTŐI

1993: Németország–Ausztrália 4:1

1994: Oroszország–Svédország 1:4

1995: Oroszország–Egyesült Államok 2:3

1996: Svédország–Franciaország 2:3

1997: Svédország–Egyesült Államok 5:0

1998: Olaszország–Svédország 1:4

1999: Franciaország–Ausztrália 2:3

2000: Spanyolország–Ausztrália 3:1

2001: Ausztrália–Franciaország 2:3

2002: Franciaország–Oroszország 2:3