Ilyen még nem volt! Állva tapsoltak a győztesnek a díjátadáson

Nem egy ismert musicalszínésznek tapsolhatott szombaton este a pozsonyi Nemzeti Teniszközpont közönsége, sőt Danii Minogue személyében egy világsztárt is láthatott. Az est főszereplői mindezek ellenére nem ők, hanem a színpad világához kevéssé szokott, ám a sportpályákon otthonosan mozgó sportcsillagok voltak.

Az év csapata címet a Davis-kupa- és a jégkorong-válogatottat megelőzve az Athénban bronzérmet nyert komáromi kajak négyes kapta. A díjat Antonín Panenka, a csehszlovák futball legendája adta át. A fiúk nevében Riszdorfer Richárd mondott köszönetet az edzőknek, újságíróknak, szurkolóknak.

A legjobb tízbe került versenyzőt a tizedik helytől kezdve egyenként hívta színpadra a műsorvezető-páros, de a hetedik helyezett Dominik Hrbatý volt az első sportoló, aki személyesen vette át a díjat. (Marián Hossa a Loto-kupa, Marek Mintál a közelgő gyermekáldás miatt maradt távol, Zdeno Chára pedig Kanadában tartózkodott.) A Davis-kupa csapat képviseletében egyszer már a pódiumon álló teniszező megtörte a hivatalos köszönőszövegek sorát, s megmutatta, humorérzéknek sincsenek híján a legjobb sportolók. Eldicsekedte, ha az ankéton nem is sikerült előrébb végeznie, két dologban biztosan megelőzte az olimpiai érmeseket: egyrészt kétszer állhatott a színpadon, másrészt Athénban verhetetlennek bizonyult az olimpiai jelvények gyűjtésében.

A hatszoros győztes Martina Moravcová idén a hatodik helyre szorult, az első öt helyezés pedig az olimpiai érmeseknek járt – érmeik színe szerint. Jozef Gönci az ötödik, Jozef Krnáč a negyedik helyen végzett, s utóbbi tiszteletére az est folyamán először hangzott fel igazi lelkes taps.

A képzeletbeli dobogón négy vízi szlalomozó állt. Martikán ezúttal harmadik lett, a Hochschorner-fivéreknek pedig ismét meg kellett elégedniük a második hellyel, de Pavol legalább annak örülhetett, hogy fivére az előző évek gyakorlatával ellentétben ezúttal őt is odaengedte a mikrofonhoz.

A díjak átadásának menetét népszerű musicalek ismert melódiái tették színesebbé – nem hiányozhatott a Macskák, a Pomádé, a Piszkos tánc és a Hair sem. Mielőtt kihirdették volna 2004 legjobbját, a színészek közösen előadták a világ talán legismertebb sporthimnuszát. A We Are The Champions megunhatatlan, és mindig különleges élményt nyújtó dallamát csak az itt-ott eltévesztett, elferdített szöveg rontotta.

De nem volt idő sokáig mérgeskedni, mert következett az est kicsúcsosodása: Collin Jackson, a brit atlétika gátfutó legendája kihirdette: 2004-ben az év sportolója Elena Kaliská. És ekkor olyan dolog történt, amire a korábbi díjátadó ünnepségeken még nem volt példa: az első sorokban helyet foglaló sportolók felállva köszöntötték Szlovákia első női olimpiai bajnokát, s némi fáziskéséssel az addig elég hűvös közönség is csatlakozott. Méltán zengett a taps a kiváló sportolónő tiszteletére, aki könnyes szemmel és remegő hangon mondott köszönetet mindazoknak, akik mellette álltak. „Leírhatatlan érzés hallgatni ezt a tapsot, visszaidézték bennem az athéni dobogón átélt pillanatokat” – mondta az év sportolója. S bár zárásként újra Danii Minogue-é lett a színpad, senki nem vitathatta, szombat este a pozsonyi teniszközpontban Elena Kaliská csillaga ragyogott a legfényesebben. (bt)