Horváth Attila, a somorjai STK kapusa: Nem lehet kifogás, hogy fiatal a csapat

„Nem akarom azt mondani, hogy jól kezdtünk, mert egy vereséggel és egy döntetlennel indult a szezon, de aztán megtaláltuk a közös hangot, és csapatként, néha nem is a legjobb játékkal, elkezdtük egymás után nyerni a meccseket. Az edzőnk elvárása volt, hogy mindig hozzuk le kapott gól nélkül a meccset, és ez többször is sikerült. Aztán jött a szezon közepe, és elindult egy rossz széria. És mivel vége az idénynek, egyelőre nem is tudtuk megszakítaniˮ 

– foglalta össze a somorjai klub 14 bajnokiból álló ősszi szezonját Horváth Attila, a csapat kapusa.

Amikor ennyire rapszodikusan szerepel egy csapat, az emberek elkezdenek arról suttogni, hogy a csapat szétesett, hogy az edző elveszítette az öltözőt, de az STK saját nevelésű kapusa szerint szó sincs hasonlókról.

„Ami biztos, hogy nem lehet azzal takarózni, hogy fiatal a csapat. Igen, fiatalabbak vagyunk másoknál, de akkor valamivel többet kell futnunk, és megpróbálni kompenzálni a tapasztalatlanságot. A szezon második felében rengeteg gólt kaptunk rögzített szituációkból, bedobások, szögletek, szabadrúgások után. Ha ilyenkor félremegy a fókusz, azt a II. ligában megbüntetik a csapatok. Voltak utolsó perces vereségeink. Sokszor a rúgott gól után kaptunk is egyet rögtön. Ezek a dolgok azt jelentik, hogy sokat kell dolgoznunk a fókuszáláson. Az edzőnek az elejétől fogva megvan az elképzelése, amin nem változtat. Nem veszítette el az öltözőt. Taktikailag fel vagyunk készítve a meccsekre, egy rögzített szituációnál pedig mindenkinek megvan a konkrét feladata, amit teljesítenie kell, azaz vállalnia kell, ha hibázott. A vesztes szériában a meccseink nagyobbik részét mi kontrolláltuk, szóval szerintem nincs olyan nagy baj, de keményen dolgozni kell a problémákon.ˮ

A somorjai STK továbbra is a DAC farmcsapataként működik. Az együttműködés jegyében egy II. ligás bajnokin akár öt dunaszerdahelyi játékos is besegíthet. Ősszel a korábbi szezonokhoz képest kisebb volt az átjáróház a két klub között, viszont a kapusposzton Horváth Attilának pont két DAC-os hálóőr volt a riválisa: Németh Attila és Filipe. Az ősz során Horváth 6, Filipe 5, Németh pedig 4 meccsen kapott lehetőséget. Mivel a kapuban nincs állandóság, talán ez is nehezítette a rögzített szituációk levédekezését.

„Ez nem könnyű. Vannak csapatok, amelyeknek van egy első számú kapusuk, és az edző vele tervez a meccsekre. Nálunk ez más. Nem tudom, hogy az edzőnk is így gondolja-e, de szerintünk, kapusok szerint a váltakozás nem könnyíti meg a csapat dolgát. A kapusnak is jót tesz, ha két meccset védhet egymás utánˮ

– reagált a felvetésre Horváth Attila, hozzátéve, hogy a változtatásokban ősszel a sérülések is szerepet játszottak, ő maga is kidőlt, amikor elmozdult egy csont a lábában.

A somorjai csapat a szezon végére a 10. helyre csúszott vissza a tabellán és csak három pont előnye maradt a sereghajtó homonnaiakkal szemben. Hogy mi a megoldás a javulásra, arra Horváth Attilának egyértelmű válasza volt.

„Meg kell oldanunk a rögzített szituációk levédekezését. Szerintem támadásban mindenki pontosan érti a dolgát, tudjuk tartani a labdát, egyben mozgunk. De nemcsak támadni, védekezni is szeretni kell, és ez lehet a mi gondunk. Ez nem annyira a taktikáról szól, ez odaadás kérdése is.ˮ

A klub játékosai az őszi idény utolsó meccse után egy hét pihenőt kaptak, aztán viszont visszatérnek két hét intenzív edzésre. 

„Megegyeztünk az edzővel, hogy már most el kell kezdeni dolgozni azon, hogy március elején, a zsolnaiak elleni első tavaszi meccsen a lehető legjobb formába kerüljünk. A múlt héten pihentünk, de kaptunk individuális terveket. Aztán visszatértünk edzeni, és főszerepet fog kapni a védekezés. Reméljük, már a felkészülési mérkőzéseken látszani fog, hogy tanultunk valamit.ˮ