Gyenge teljesítmény és komáromi vereség Eperjesen

Hatalmas volt a tét, mert a listavezető KFC 7 ponttal előzte meg a meccs előtt a második helyen tanyázó eperjesi Tatrant. A vereség által 4 pontra csökkent a komáromiak előnye a tizenhatos mezőnyben, s így élesebbé vált a küzdelem a bajnoki címért, illetve a feljutásért.

A hazaiak kezdték jobban a rangadót, játékukon érezni lehetett elszántságukat, támadásaik egyszerűek, gyorsak és többnyire befejezettek voltak. A 7. percben az első eperjesi szögletből megszületett az első gól, a beadást a rövidre érkező Župa pörgette középre, ahol a szemfüles, az egyik komáromi hátvéd mögül kibújó Dolný három méterről a hálóba lőtt – 1:0. A gól hideg zuhanyként hatott a Duna-partiakra, sokáig nem tudtak igazán kibontakozni, ritkán jutottak el az ellenfél tizenhatosáig. A hazaiak szorgalmasan támadtak, Šimkóéknak és Dlubáč kapusnak állandóan résen kellett lenniük. Az első félidő utolsó negyedórájában kezdtek kibontakozni Bayemiék, és a hazaiak védelmének is akadt dolga. A 35. perctől érett az egyenlítés is, előbb Sylvestr lőhetett a tizenhatoson belül, de a labda nem sokkal a kapufa mellett hagyta el a játékteret. Majd Šimko egy felívelt szabadrúgást fejelt volna a hosszú sarokba, de a védők az utolsó pillanatban szögletre mentettek a gólvonalról, így a szünetig nem esett újabb gól.

A második félidő első percében megpróbálta beszorítani ellenfelét a KFC, mikor a félpályánál szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak. A felívelt labdát második szándékból sikerült a kapu elé adni, ahol a hosszú oldalon érkező Pavúk Šmehyl mellől kibújva a hálóba bólintott – 2:0. Látva a két csapat teljesítményét az első félidőben, a mérkőzés ezzel el is dőlt. Radványi Miklós, a komáromiak mestere jó érzékkel még cserékre szánta el magát. A 63. percben pályára küldte a gólveszélyesebb Vo-leskýt és a gyorsabban mozgó Pastoreket, s bár a komáromiak játéka megélénkült, a hazaiak kapuja nem forgott nagy veszélyben a közepes színvonalú mérkőzés végéig.

„Mindkét félidőt nagyon rosszul kezdtük. Az első gól után ki tudtuk egyenlíteni a játék képét, megvoltak a helyzeteink is, de Sylvestr és Šimko sem tudta gólra váltani a helyzetét. Így a gólt leszámítva úgy gondolom, az első félidő rendben volt. Buzdítottam a játékosaimat, hogy fokozzák tovább a tempót a szünet után, mert úgy éreztem, hogy minimum az egyenlítés benne lehet a mérkőzésben. De újra gyors gólt kaptunk, egy könnyű labdánál nem voltunk elég figyelmesek. Innen már nagyon nehéz volt, hiszen a Prešov egy jó csapat. De még mindig van négy pont előnyünk, és úgy gondolom, hogy a saját kezünkben van a sorsunk” – értékelt kissé szomorkásan, de bizakodva Radványi Miklós.