Generációk csatája K4-ben

BŐD TITANILLA

A szlovák szövetség a račicei válogatót alapul véve hirdette ki a Szegedre utazó keretet, de mivel minden számban két hajó is indulhat egy országból, ezúttal nem kísérte olyan feszültség a nevezést, mint tavaly az olimpia előtt.

Két szlovákiai négyes

Az ötkarikás játékokon hatodik helyet szerző Gelle, Jankovec, Vlček, Tarr összeállítású egység mellett K4 ezer méteren a fiatalok, a tavalyi U23-as Eb-n bronzérmes Marek Krajčovič, Jakubík Gábor, Matej Michálek, Demin Viktor alkotta négyes is indul. Vlčekék örülnek a kihívásnak: „Örülök, hogy itthon is van ellenfelünk. Kíváncsi vagyok rájuk is, de főleg azt várom, hogy mi újra versenyezzünk, mert nagyon jól érzem magam ebben a négyesben, jó együtt edzeni. Remélem, ezt a Világkupákon is meg tudjuk mutatni.”

Véleményét Tarr György is osztja: „Komolyan kell venni a másik négyest is, hiszen tavaly harmadikok lettek az U23-as Eb-n, és most a válogatón is jól szerepeltek egyes számokban. Fiatalok, bizonyítani akarnak, muszáj velük számolni.”

Gelle Péter is elismerően szólt a másik szlovákiai hajóról: „Nagyon ügyesek, célratörőek. A szlovák kajak-kenunak is nagyon sokat segít, hogy van itt egy másik erős négyes, vagyis négy erős fiú, akikre lehet építeni, s később akár más versenyszámokban is indulhatnak.”

Riszdorferék elvonultak

Az olimpiai 6. helyezett egység a londoni ötkarikás játékok óta nem versenyzett, így ki vannak éhezve a téthelyzetre. Ezúttal sokkal nyugodtabb körülmények között készülhettek, nem voltak viszályok a csapaton belül, mint egy éve, amikor a Riszdorfer fivérek végül kikerültek a hajóból.

„Nagyon keveset találkozunk, nem tartjuk a kapcsolatot, ők már elvonultak ebből a közegből” – jegyezte meg Vlček Erik az egykori csapattársakról. Likér Péter, a négyes edzője már bőbeszédűbb volt: „Ricsi és Misi már nem járnak a csónakházba, nem edzenek. Nem tagadom, rosszulesett, amikor támadtak, nemcsak ők, hanem a családtagjaik is. A K4-es olimpiai döntője után Misitől kaptam az első SMS-t, azt írta: Gratulálok. Persze idézőjelben értette.”

Filip Petrla, a Szlovák Kajak-Kenu Szövetség sportigazgatója elmondta, a szövetség azzal számolt, hogy Riszdorferék idén is edzésben maradnak. Nem indultak el azonban a račicei válogatón, ezzel nem teljesítették a szövetség követelményeit. „A 200 méteres távon azonban még szerezhetnének Eb- vagy vb-részvételi jogot. Maradt még tehát elméleti esélyük, ha meggondolnák magukat” – hangsúlyozta Róbert Petriska, a szövetség elnöke.

A K4 1000 a prioritás

Az olimpián Vlček Erik és Gelle Péter párosban is indult ezer méteren. Ebben a számban 2011-ben Szegeden világbajnokok lettek, Londonban azonban csak a 8. helyen zártak. Idén mindkét versenyző elsősorban a négyesre koncentrál, de párosban is kipróbálják magukat – a versenyprogram miatt ezúttal 500 méteren. „A Világkupákon és az Európa-bajnokságon három napra vannak besűrítve a versenyek, s a program nem teszi lehetővé, hogy négyesben és párosban is induljunk ezer méteren. Ezért K2-ben az 500 métert tudjuk kipróbálni. Majd meglátjuk, mi lesz a vb-n, ott ugyanis lenne lehetőség, hogy 1000 méteren álljunk rajthoz kettesben is – magyarázta Gelle. – Sajnos, a K2 500 méter már nem olimpiai táv, pedig nagyon szeretjük, talán még jobban, mint az ezret.”

Vlček Erik hangsúlyozta, a négyes az elsődleges: „A négyes a prioritás, abban szeretnénk valami jó eredményt elérni. A páros 500 a Világkupákon csak kiegészítés. Az a szerencsénk, hogy Gyuri Martin Jankoveccel párosozik, én meg Gelle Petivel, ez két elég erős, kiegyenlített duó, s ez csak plusz a négyes felkészülésben is.”

Duisburg a fő cél

A szezon két kicsúcsosodása a júniusi portugáliai Európa-bajnokság, illetve az augusztusi duisburgi világbajnokság. „Az a fontos, hogy ezen a két nagy versenyen jól szerepeljünk” – szögezte le Tarr György. „Ha a Világkupákról egy érmet sem hozunk, de Duisburgban a vb-n dobogóra állhatunk, én elégedett leszek – tette hozzá Gelle Péter, aki a račicei válogatón meglepetésre egyesben csak a 9. helyen végzett. – Aznap kicsit szét voltam esve, de én a szezon előrehaladtával egyre jobb és jobb vagyok. Nem vagyok az a típusú versenyző, aki állandóan a csapathajóban ül, szükségem van rá, hogy néha egyedül is eddzek. Az edzőm ismer, ezért mindig kitalál újításokat, másképpen diktálja a tempót, hogy ott legyek, ahol kell. Nem bánom, hogy hosszú a szezon, mert így lendülök formába. Remélem, Duisburgban tudom majd a legjobb teljesítményt nyújtani.”