Forrtak az indulatok

Budapest. Szinte elszívta a levegőt az MTK védelme a gyors debreceni labdarúgók elől, így a hazaiak joggal tartották otthon a három bajnoki pontot. A rendkívül durva mérkőzésen az MTK taktikai győzelmet is aratott, hiszen az idény során még sosem játszott ilyen egységesen a kék-fehér együttes, míg a DVSC nem tudta megismételni a Varteks elleni produkcióját, igaz, ehhez nem is akadt területe a lendületes vendégfutballistáknak, márpedig a Loki játéka elsősorban erre épül. A nagy iramú találkozó összképén alaposan rontott, hogy szinte derékmagasságban rugdosták egymást a játékosok, ebben a hazaiak felelőssége ugyanakkora, mint a vendégeké, ugyanakkor a játékvezető csak a Komlósival szemben törlesztő Sándor Tamást állította ki, míg csapattársa, Kiss Zoltán megúszta mindezt, akárcsak néhány MTK-labdarúgó. A lefújást követően a lelátón is magasra csaptak az indulatok, a kék-fehér drukkerek a játékvezetőt és a debreceni játékosokat szapulták teli torokból, míg a hajdúsági hívek nehezen vették tudomásul kedvenceik vereségét, és mérgükben a lelátó alatti mellékhelyiségnek estek neki. Ezúttal elmaradt a szokásos edzői tájékoztató is, hiszen Szentes Lázár, a DVSC trénere, mondván, neki nem szóltak minderről, elfoglalta helyét a csapat buszában, ám annyit sportszerűen csak elismert, hogy csapat ezúttal elmaradt valós tudásától. Az MTK részéről nehezményezték a hajdúsági tréner magatartását, jelezvén, győztes meccsek után mindig rendelkezésre állt Szentes, most viszont inkább elsietett. Mindenesetre Egervári Sándor, a kék-fehérek szakvezetője, aki remekül megszervezte csapata védekezését, és a cél érdekében meghatározó játékosát, Illés Bélát, valamint a brazil Welton Silvát és Molnár Zoltánt is a kispadra ültette, a következőket nyilatkozta a meccs után. „Igazi rangadó, presztízscsata volt, amelyen abszolút megérdemelten nyertünk. Teljes koncentrációt kértem a csapattól, no meg azt, hogy tisztelet ide vagy oda – elvégre már többször megköszöntük a debrecenieknek, hogy bajnoki címhez segítettek bennünket tavaly – kilencven perc erejéig mindezt el kell felejteni. Győzelmünk záloga az volt, hogy nem engedtük kibontakozni a Debrecen gyors labdarúgóit. Már ideje volt, hogy szurkolóinknak örömet okozzunk” – mondta a szakvezető.