Fekete kapusnak nem könnyű felérni a csúcsra

Ugyan ősszel Onana csapata kiesett a BL-csoportkörből, egy amszterdami napilap, az 1941-ben alapított Het Parool az év egyéniségei közé választotta, és ennek alkalmából hosszabb interjút készített vele. „Ha egy szóval kellene jellemeznem az előző évet, azt mondanám: óriási volt. A legmagasabb szinten megnyert versenysorozatok, illetve az együtt átélt és megtapasztalt kalandok miatt is. Az év utolsó hetei csalódást jelentettek, de ha az összképet nézem, akkor 2019 fantasztikusan alakult. A győzelmeket és a vereségeket, a sikereket és a kudarcokat néha csak hajszál választja el egymástól, de nagyon nehéz, ha az ember fontos mérkőzéseken bukik el. Ilyen volt a tavalyi, Tottenham elleni BL-elődöntő és a december 10-i, Valencia elleni utolsó csoportmeccs” – mondta.

Mélypont a Spurs és a Valencia ellen

Az előző kiírásban a csapat szinte végig továbbjutásra állt az elődöntőben, Londonban 1–0-ra verte a Tottenhamet, majd a visszavágón a 35. percben már 2–0-ra vezetett, azaz összesítésben 3–0-ra állt. A Spurs azonban nem adta fel, Lucas Moura előbb egyenlített, majd a 96. percben (!) megszerezte harmadik találatát, mesterhármasának köszönhetően pedig az angolok 3–3-mal, idegenben elért több góllal kiejtették holland riválisukat.

„A meccs után gyorsan hazamentem, lefeküdtem az ágyba, és csak bámultam a plafont. A telefonom tele volt üzenetekkel, de senkinek sem válaszoltam. Öt órakor elszundítottam, kilenc órakor ismét a klubban voltam. Mindenki a meccsről beszélt, senki sem tudta lezárni magában. Azóta sem néztem meg a mérkőzés felvételét. Nem azért, mert olyan nehéz lenne lelkileg – nem zárom ki, hogy valaha megteszem –, egyszerűen nem akarom, hogy bármi emlékeztessen rá. Szerencsére gyorsan jött a következő meccs, az Utrecht elleni, amely a bajnoki aranyról döntött, a megszerzett cím pedig hatalmas örömmel töltött el bennünket. Különösen élveztem, ahogy láttam a lelátókon és a városban a szurkolók örömét” – nyilatkozta.

A 2019–2020-as BL-csoportkör utolsó mérkőzése előtt az Ajax pontelőnnyel állt az első helyen, és otthon fogadta a Valenciát. Egy pont kellett volna a továbbjutáshoz, azonban a spanyolok meglepetésre 1–0-ra nyertek, és miután a Chelsea is előzött, az Ajax végül a harmadik lett, és visszapottyant az Európa-ligába. „A Valencia elleni kiesés után mérges voltam, mert erősebbnek és tapasztaltabbnak éreztem magunkat, mint a tavalyi szezonban. Előtte azt mondtam magamnak, már nem az a fiatal kapus vagyok, aki először játszik a Bajnokok Ligájában. Éppen ezért nyugodt és magabiztos voltam.”

A futball választ ki bennünket

Elmesélte, hogy számára mennyit jelent a klub, amelyhez csodás emlékek fűzik. Amikor találkozik egykori csapattársakkal, mindig van olyan közös emlék, amit érdemes feleleveníteni.

„Gyakran járok Párizsba, ahol több barátommal is szoktam találkozni. Az egyik ilyen látogatás során Bertrand Traoréval futottam össze, és máris jöttek a gyönyörű emlékek. A 2016–17-es Európa-liganegyeddöntő, amikor idegenben, hosszabbításban úgy jutottunk tovább a Schalke ellen, hogy ellenfelünk már 3–0-ra is vezetett. Legutóbb Matthijs de Ligttel az Aranylabdaátadáson beszélgettünk, azt mondta: »Nézd meg, hol voltunk három évvel ezelőtt, és hol vagyunk most! Hihetetlen, igaz?« Imádom ezeket a pillanatokat.” Az 1996-os születésű kameruni játékos 11 évesen a Samuel Eto’o által alapított futballakadémián kezdte meg pályafutását, a doualai klubnál figyelt fel rá a Barcelona, és szerződtette két évvel később.

Nem mi választunk, a futball választ ki bennünket. Afrikában nem sok lehetőség van, több ezer futballozó gyerek közül jó, ha egy eljut messzire. Ez az egy akkor én voltam, Kamerun legjobb akadémiájába mentem, de 300 kilométerre a családomtól. El kellett engednem a testvéreimet, a szüleimet és a barátaimat. Ez volt az ára a sikereimnek. Ahhoz, hogy oda jussak, ahol most tartok, sok határt kellett átlépnem.

Keményen kell dolgozni

Családjáról annyit árult el, hogy szülei nem voltak gazdagok, de nagy szeretetben éltek, és mindent megkaptak, amire szükségük volt. „Gyönyörű gyermekkorom volt. Még mindig megvannak ugyanazok a barátaim, a srácok, akikkel felnőttem. Amikor Párizsból visszatértem, a legjobb barátom azt kérdezte: »Hogy csinálod ezt? Itt nőttél fel közöttünk, most pedig ott vagy a világsztárok között?« Nem is tudom, mit válaszoltam akkor. Talán azt, hogy keményen kell dolgozni.” Számára óriási élmény és megtiszteltetés, hogy bekerült a Jasin-trófea tíz jelöltje közé, már az győzelemmel ért fel, hogy egyáltalán szóba került a neve.

A legjobb kapus díját a liverpooli Alisson kapta, fantasztikus teljesítményt nyújtott. Csakúgy, mint Marc-André ter Stegen vagy Ederson. Ajax-játékosként nehéz nyerni, bár nagy klubban védek, de ez más kategória, mint a Barcelona, a Real Madrid vagy a Liverpool. Ha ott játszol, teljesen másképp néznek rád. Úgy gondolom, már a jelölés is nagy bók, pláne az első fekete kapusként. Ez egy üzenet is a következő generáció számára.” Azt mondja, sokat gondol arra a kisfiúra, aki Nkol Ngok faluból elindult, és tisztában van azzal, honnan jött, ezt sohasem felejti el. Éppen ezért egy alapítványt hozott létre, ezen keresztül próbálja segíteni azokat a kameruni gyermekeket, akik egyáltalán nem kapnak lehetőséget. „Különösen elkötelezett vagyok a vak gyermekek iránt. Egy barátom meghívott egy jótékonysági mérkőzésre Yaoundéban. A meccs után a nagy tömegben egyszer csak egy fiú megragadta a kezem. Folyamatosan beszélt, de csak amikor megfordultam, akkor vettem észre, hogy vak. Tizenöt éves árva volt, aki a koránál fogva már nem mehetett árvaházba. Vakon teljesen önmagára volt utalva. Lenyűgözött a története, akkor éreztem úgy, tennem kell érte, értük valamit. A lakás, oktatás, élelmezés, ruházkodás mellett a legfontosabb, hogy tápláljuk az ambíciójukat.

Nem lát különbséget a fekete és a fehér között

Számára igazi álom, amit eddig elért, főleg mert úgy érzi, egy fekete játékosnak nem könnyű magasabbra lépnie. A 2016–17-es szezonban lett első számú kapus az akkor Európa-liga-döntős csapatban. Elmondása szerint akkor egy európai sztárcsapat szerette volna szerződtetni, de végül a bőre színe megakadályozta az átigazolást.

A fekete kapusnak nem könnyű felérnie a csúcsra. A döntő után a menedzserem beszélt egy klubbal, amely végül úgy döntött, nem szerződtet, mert nehéz dolgom lenne a szurkolókkal. Tehát nem azért, mert nem éreztek elég jónak – ezt végül is bóknak tartottam.

Hozzátette, hogy rendszeresen tapasztalja a rasszizmust a holland élvonalban. „Minden idegenbeli mérkőzésen megtapasztalom, de nem beszélek róla, én büszke vagyok a bőrszínemre.

Ha majomnak találnak, ám legyen. Nem látok különbséget a fekete és a fehér között. Ha más igen, akkor az az ő problémája.” Azt mondta, nem támogatja azokat a játékosokat, akik szurkolói inzultusoknál a pályáról való levonulással fenyegetőznek. „Ezt nem szabad megtenni, mert ők pont ezt akarják elérni.”

Dibusz nagyszerűen teljesített az El-ben A Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) honlapján fellelhető FedEx Performance Zone – a labdarúgók teljesítményét mérő, saját algoritmuson alapuló statisztikai – rangsora szerint az ősszel az Európa-ligában szereplő csapatoknál pályára lépő kapusok közül Dibusz Dénes, a Ferencváros játékosa jelenleg a 9. helyen áll. A rangsorba nemcsak az Európa-liga csoportkörét számolja bele az UEFA rendszere, hanem a csoportkörig vezető selejtezősorozat – akár BL, akár EL – mérkőzései mellett a csapatok hazai bajnokságban lejátszott találkozókat is, igaz, ezeket kisebb súllyal veszik latra, ráadásul a rendszer kap még egy időalapú súlyozást is. A Ferencváros kapusa őszi teljesítménye alapján jelenleg a 9. helyen áll, olyan kiválóságokat megelőzve, mint a Manchester Unitednél szereplő vb-ezüstérmes Sergio Romero, a portugálokkal Eb-győztes, a Wolverhamptonban védő Rui Patrício, vagy az Arsenal német válogatott kapusa, Bernd Leno, vagy éppen a Besiktasban védő Loris Karius. A lista élén a Mönchengladbach svájci kapusa, Yann Sommer áll 3551 ponttal, őt a kolozsvári CFR kapusa, Giedrius Arlauskis követi 3484 ponttal, s a dobogót Diego López, az Espanyol kapusa (2949 pont) teszi teljessé. Dibusz a 9. helyen található jelenleg 2383 ponttal. A Ferencváros kapusa egyébként a csoportkör hat meccsén 20 védést mutatott be, s a 2383 pontjával az EL csoportkörében pályára lépő összes játékos között a 149. helyen áll.

A meccs után hazamentem, lefeküdtem, és csak bámultam a plafont. A telefonon tele volt üzenetekkel, de senkinek sem válaszoltam.