Évente több világversenyt is rendezhetnek a magyarok

<p>Magyarország évente több nagyszabású sporteseményt is rendez, Szlovákia számára viszont kivételes volt az idei év, amikor két világbajnokságnak is otthont adhatott. A legnagyobb gond a megfelelő létesítmények hiánya.</p>

Az idei jégkorong-világbajnokság történelmi jelentőségű volt a szlovák sportéletben: Szlovákia először rendezhetett ilyen kaliberű világversenyt. A hoki-vb-nek Pozsony és Kassa adott otthont. A nemzetközi szövetség elnöke, René Fasel elégedett volt a szervezéssel, s kijelentette, a szlovákoknak jó esélyük van rá, hogy a jövőben is házigazdák legyenek. Erre legnagyobb valószínűség szerint 2020-2021 körül kerülhet sor.

Az elkövetkező években Budapest lesz a sportvilág egyik központja – 2013-ban vívó- és birkózó-vb-t, 2014-ben műkorcsolya-, vízilabda- és női kézilabda-Eb-t rendezhet. Egyik sem szokatlan esemény a város életében: birkózó-vb legutóbb 2005-ben, vívó-vb 2000-ben volt a magyar fővárosban, 2004-ben a műkorcsolyázók és a női kézilabdázók kontinensviadala szintén Magyarországon volt, míg vízilabda Európa-bajnokságot 2001-ben rendezhetett Budapest.

Helyszínek

A sikeres magyar pályázatok titka tehát egyrészt a tapasztalat, illetve a nemzetközi szövetségek igényeit kielégítő létesítmények. A 12 500 fő befogadására alkalmas Papp László Budapest Sportaréna az ország legmodernebb sportcsarnoka, a klasszikus teremsportok mellett alkalmas jeges sportversenyek (jégkorong, műkorcsolya) rendezésére is. A kisebb érdeklődésre számot tartó eseményeknek általában a SYMA-csarnok ad helyet, amelynek eredeti 4000 fős kapacitása akár 10 000 főre is bővíthető a mobil lelátók segítségével.

A vizes sportoknak méltó helyszínt biztosít a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda komplexuma, a kajak-kenusok pedig ideális körülményeket találnak a szegedi Maty-éren. Szlovákia a dunacsúni vízi szlalom-pályával büszkélkedhet, rangos úszóverseny rendezésére alkalmas uszoda azonban nincs az országban.

Pozsonynak hosszú ideig nem volt vállalható, nagy befogadóképességű sportcsarnoka sem: a Nemzeti Teniszközpont ugyan minden igényt kielégít, ám csak négyezren férnek be, a Pasienky-sportcsarnok nem sokkal nagyobb, ráadásul régi is, az Ondrej Nepela Téli Stadiont pedig csak a közelmúltban, az idei hoki-világbajnokságra újították fel. A kapacitása 10 000 fő, s multifunkciós csarnok lévén különböző sportágak versenyeinek adhatna otthont.

A szlovák pályázatokat azonban rendre elutasítják, mivel a pozsonyi létesítmény mellett már csak a kassai Steel Arena alkalmas világversenyek rendezésére. A poprádi és a zsolnai csarnokban kisebb kaliberű sportversenyeket már rendeztek (idén például Poprád adott otthont a férfi röplabda Euroliga négyesdöntőjének), egy Európa- vagy világbajnokság követelményeinek azonban már nem felelnek meg. Amikor Szlovákia megpályázta a 2014-es női kézilabda-Eb rendezési jogát, a nemzetközi szövetség ellenőrei rögtön az első látogatásukkor kijelentették, hogy a zsolnai helyszín a projekt gyenge pontja, s a kontinensviadalt végül Magyarország és Horvátország kapta.

Magyarországon ugyanis a vidéki városokban is találhatók európai színvonalú létesítmények: a Veszprém Aréna 4000, a debreceni Főnix Csarnok 10 000 fő befogadására alkalmas. Az eredeti elképzelés szerint egyébként Győrben is lettek volna mérkőzések a női kézilabda Európa-bajnokságon, de a tervezett új sportcsarnokra nem lesz elég támogatás.

Anyagi háttér

Az anyagi háttér minden sportesemény rendezésénél kulcsfontosságú – a sportági szövetségek a szponzori hozzájárulások mellett számolnak az állami támogatásokkal is. Ez lett majdnem a veszte a kevés szlovákiai világverseny egyikének, a jövőre esedékes cserpataki sílövő Európa-bajnokságnak. A támogatások elosztásával kapcsolatban korrupció gyanúja merült fel, a szlovák kormány így megvonta a dotációt a szövetségtől. Az Eb-t viszont végül így is megrendezik, igaz, szerényebb körülmények között.

Ennél jóval csúfosabb véget ért a téli siketlimpia, amelyet a Tátrában kellett volna rendezni: nagyszabású sportesemény helyett azonban nagyszabású szélhámosság kerekedett az ügyből. Jaromír Ruda főszervező több mint 10 millió eurót vett fel különféle szponzoroktól és támogatóktól, aztán lelépett a pénzzel. A siketlimpia elmaradt, Rudát később elfogták, letartóztatták, és csalás miatt vádat emeltek ellene.

A siket sportolók részben már hozzászokhattak a rendezvényük körüli huzavonákhoz: a 2013-ban esedékes nyári játékok rendezését például idén mondta le hirtelen a megbízott házigazda, Görögország. Az újonnan meghirdetett pályázatra Budapest is jelentkezett, s végül meg is kapta a rendezési jogot, ezt azonban még novemberben meg kell erősítenie az illetékes testületnek. Olyan forgatókönyv is van ugyanis, amely szerint 2013- ban elmaradna a rendezvény.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?