Európa a Zemníkkel ismerkedett

Szlovákiában ez az egyetlen olyan sík vízi kajak-kenu pálya, amely a nemzetközi paramétereknek is megfelel. Pozsonyban, a ligetfalui töltés és a Duna közti ártéri erdős területen található. Megközelíteni nem egyszerű, kanyargó, aszfaltozott szűk út vezet oda. A Duna magasabb vízállásánál egy részét elönti a víz, csak csónakon, hajóval közelíthető meg. Így járt az Eb-re készülő szlovákiai kajak négyes is nemrég, amely pléhhajón jutott el az edzésre.

A kontinensviadal szervezői a hajrá heteiben találkoztak ezzel a gonddal, de a versenynapok alatt szerencsére már nem. Így mindenki megjelenhetett, aki csak akart. Busszal, autóval, kerékpáron odajutott. Szurkolni, nézelődni, versenyezni. Mint egy magyarországi jelenlévő mondta találóan: a természet lágy ölén. Mert a környezet valóban varázslatos, s a mellette épült, alkalmi infrastruktúra is betöltötte küldetését. Nem ez ugyan Európában a csúcs, de ilyenre is szükség van, hogy több lábon állhasson a kajak-kenu sport jelene, és jövője ígéretes maradjon, hallottam egy külföldi szakembertől.

Futamok hangzavarban

Négy napon át egymás után peregtek a versenyszámok. Megszámlálhatatlan futam, csaták a pályákon, izgalmak a lelátón és a pálya szélén ülő kísérők, rajongók körében. Fergeteges volt a hangulat. Mindenkit saját versenyzői hoztak lázba. Fütyültek, doboltak, kiabáltak nekik. Hol a portugáloknak, hol az olaszoknak, hol a magyaroknak, meg hát a hazaiaknak. A legnagyobb hangzavar mindig akkor támadt, amikor szlovákiai versenyző közeledett a cél felé, és valahol a legjobbak között haladt. Mindezt tetőzte a két szórakoz(tat)ó műsorvezető és a futamok alatt erőteljesen doboló ütőegyüttes. Ilyenkor szinte semmit nem lehetett érteni a közvetítésből, és a hangkavalkád jócskán próbára tette a jelenlevők dobhártyáját is. Ám azt mondják, a vízen versenyzőknek jót tesz, ha hallják az ütemes biztatást. Hát megkapták. Mi meg nézhettük a kivetítőn a pályán történteket. Mert hát a partról – mint mindig – csak a töredékét láttuk...

Toronymagas magyar siker

Szombaton egyszer, vasárnap már tizenegyszer csendült fel a magyar himnusz. Megközelíthetetlenül a legtöbbször az egész Eb-n. És az éremtáblázaton is toronymagas magyar elsőség született. Ezt szokta meg a kajak-kenu világ, ez várható a sportág egyik nagyhatalmától. Kitűnőre vizsgázott a párizsi olimpikonok hátországa, majdani ötkarikás jelöltekkel.

Négy hazai érem

Sokáig nem akart megszületni az első szlovákiai érem. Aztán vasárnap délután a somorjai Sidó Bianka a komáromi Bugár Rékával K2 500-on elcsípte a harmadik helyet, és utána megindult az éremgyűjtés. Arany nem volt közte, de két ezüst és egy bronz összejött. Előbb meglepetésre érkezett a somorjai Gaulider Alex harmadik helye. Ő is, akárcsak Sidó Bianka, ifj. Honti Jenő tanítványa. Jólesett a fiatal edzővel elsőként kezet szorítani 16 éves védence célba érése után. A végére maradt négyesek is feldobták a hazai közönséget, kétszer másodikként értek célba. A fiú egységben a komáromi Marsal Mátéval, az érsekújvári Szabó Maximiliánnal és a somorjai Lepi Mátéval Martin Bábik evezett. Mikor megszületett az első szlovákiai érem, a szervezők úgy döntöttek, hogy ennek a versenyszámnak az eredményhirdetését a műsor legvégére halasztják. Így fordulhatott elő, hogy a délután kettőkor lezajlott döntő legjobbjait csak öt órakor szólították dobogóra.