„Éreztem, hogy bennem van a jó eredmény”

<p>Hatodik dobása előtt már tudta, hogy Európa-bajnok, de így is odaállt a körbe, és egyéni csúccsal koronázta meg zürichi szereplését. Pars Krisztián kalapácsvetővel telefonon beszélgettünk az atlétikai Eb után.</p>

BŐD TITANILLA

A zürichi selejtezőben nem sikerült megdobnia a 75 méteres szintet, és 74,44 m-s dobásával csak a 9. helyen jutott be a döntőbe. Nem zökkentette ki a nem túl sikeres kezdés? Vagy a selejtező csak egy kötelező kör, amin túl kell esni?

Mondhatjuk így is, főleg úgy, hogy esélyesként indultam, és 75 méteres selejtezőszint volt. Ezt szerettem volna elsőre megdobni, csak a kör megfogott. Most dobtam életemben először ebben a körben, és nem tudtam olyan indulást csinálni, amivel jó dobásokat tudtam volna véghezvinni. De nem kellett izgulni a döntőbe kerülés miatt, csak kicsit ideges voltam magamra, hogy nem tudtam megoldani a feladatot. Egy selejtezőben mindig csak veszteni lehet, nyerőember senki nem lehet. Meg kell dobni a szintet, és a döntőre kell koncentrálni.

A selejtező és döntő között volt egy szünnap, ez mivel telt?

Ez már a hangolódással zajlik, fejben kell összerakni a dolgot, a dobókör adottságait figyelembe véve. Azt is tudatosítani kell, hogy száraz vagy vizes-e a kör, és ennek megfelelően kell összerakni a mozgást. Teljesen más erőbedobást kell dobásonként végezni egy fogós és egy csúszós körben. Ezt kellett összeraknom másfél nap alatt, ami sikerült is.

A női kalapácsvetők esőben versenyeztek, a férfiverseny alatt azonban sütött a nap. Mekkora a jelentősége az időjárásnak a kalapácsvetésben?

A teljesítmény inkább a dobókör függvénye. Az eső mindenkinek egyformán esik, inkább a körrel szoktunk harcolni. Minden dobó más technikával, erőbedobással dob, és aki meg tudja oldani a feladatot, az nagyot dob, aki pedig nem, az szenvedni fog. Látszott a hölgyeknél is, hogy voltak, akiknek nem jött be a kör. Az esővel magával nem szabad és nem is kell foglalkozni, a kör a lényeg.

Várható volt, hogy a döntőben a lengyel Fajdek lesz a legnagyobb ellenfele, s más nem is nagyon szólhat bele az aranyért folyó harcba. Ez mennyire befolyásolta?

Benne van a levegőben, hogy ez kettőnk versenye, és fontos, ki mikor tud robbantani, ki mikor tud úgy hatni a másikra, hogy azzal padlóra küldi. Ez pszichés hadviselés kettőnk között, amire a másik vagy tud válaszolni, vagy nem. Egy nagy dobással bele lehet vinni az ellenfelet egy hibázási lehetőségbe, hiszen nagyon kell hajtania, hogy utolérjen. Fajdekre így hatott a 82,18 méteres dobásom, meg is közelített. De az is igaz, hogy ha valaki 10–15 centivel kevesebbet dob, az nem biztos, hogy jó neki, mert ott a tudat, hogy ez a 10–20 centi 82 méternél nagyon sok. Ezeket a meccseket mind le kell játszani.

A hatodik dobása előtt már eldőlt, hogy megvédi Európa-bajnoki címét. Sokan ilyenkor már oda sem állnak az utolsó kísérlethez, ön azonban vállalta, és egyéni csúccsal, 82,69 méterrel tette fel a koronát zürichi versenyzésére.

Felszabadultabban dobtam, mert leesett a teher. Éreztem, hogy bennem van a jó eredmény, csak az a kérdés, hogy mennyire sikerül a mozgást összerakni. Úgy voltam vele, hogy hatodikra megpróbálok tényleg mindent, apait-anyait beleadni, mert bennem volt a tudat, hogy 83 méter fölé tudom dobni a kalapácsot. Ehhez azonban egy kicsi még hiányzott. Az egyéni csúcs sikerült, minden sportoló álma, hogy a tudása fölött teljesítsen. A korábbi csúcsom 82,50 centi volt, s efölött teljesíteni egy világversenyen, és nyerni, az fantasztikus dolog. Nekem ez most megadatott, nagyon boldog vagyok. Egész évben erre készültünk, hogy össze tudjuk rakni a mozgást, hogy minden olyasmit kipróbáljunk, amit korábban esetleg még nem.

Az elmúlt szezon után megműtötték a vállát. Utána új technikát kellett tanulnia?

A vállműtét nagyon fontos volt, mert már nem volt jó állapotban. Nem új technikát kellett tanulnom, hanem ráérezni, hogy az indulásnál meglegyen egy olyan pozíció, ami megvolt már korábban is, csak a vállam nem bírta olyan szinten, mint kellett volna. Ezt kellett most rögzíteni és állandósítani, mert most már fájdalom nélkül ki tudom engedni a vállaimat, hogy lógjon a szer. Így más erőkar jön létre. Órákon át lehetne erről beszélni! Azért volt szükségem a műtétre, hogy tudjam terhelni a vállamat úgy, ahogy szeretném, hogy edzésen tudjak csinálni húsz dobást, és ne kelljen tíz után feladnom a jó mozgást, mert akkor már fájdalmaim voltak.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?