„Elég jól kialakult!”

BŐD TITANILLA

A komáromi csapat 78:68-ra legyőzte a privigyeieket, ezzel megszerezte a bajnoki címet. Mit érez most?

Nagyon örülök. Ötven éve csinálom a kosárlabdát, rengeteg sok siker van mögöttem, nyertem a diákokkal, nyertem az ifistákkal, most mint menedzser a felnőttekkel… Az ember valahogyan el is várta, hogy a felnőttekkel is összejöjjön a bajnoki cím, most ez végre sikerült. Annak örülök a legjobban, hogy Komáromnak, a városnak óriási örömet szereztünk, azoknak is, akik itt voltak velünk, és azoknak is, akik otthonról szorítottak.

Azok után, hogy otthon nem sikerült kiharcolni a bajnoki címet, mindenki a privigyeieket favorizálta. Hogyan sikerült innen felállni, és az ellenfél pályáján megnyerni a legfontosabb meccset?

A hazai meccs nem úgy alakult, ahogy mi elképzeltük, nagy hibákat követtünk el, főleg a védelemben. Valahogy már a meccs előtt és alatt is arra gondoltunk, milyen lesz az ünneplés a mérkőzés után. Akkor nem sikerült, de hála Istennek itt igen.

Hogyan telt a hatodik és a hetedik meccs közötti néhány nap?

Szerdán volt a hazai meccs, a csütörtöki edzést kihagytuk, voltunk wellnessben és rehabilitáción. Pénteken másfél-két órán át kielemeztük az előző meccset, aztán pedig az edző és én leültünk az összes játékossal, elmondtam mindenkinek, mit várok tőlük, mit vár tőlük Komárom, mit várnak egymástól… Elmondtam, hogy ha csak kirándulni jönnek Privigyére, akkor felesleges idejönnünk, de ha nyerni akarnak, akkor menjünk, és nyerjünk!

Az első negyedben lehengerlően kosárlabdáztak, tizennégy pont előnyre tettek szert. Hogyan tudták így meglepni a privigyeieket?

Jól kellett védekezni, nem volt szabad hagyni az ellenfelet kibontakozni, nehogy meglépjenek, mint Komáromban. Ez volt a legfontosabb.

Az előny azonban a negyedik negyedre majdnem elfogyott, a privigyeieknek egyenlítési lehetőségük is volt.

Ez a csapat már x esetben bebizonyította, hogy van tartása, nagyon jó a kémia a csapatban, az utolsó leheletükig küzdenek. Kevesen tudják, hogy Sinisa Bilic sérülten játszott az utolsó meccsen, Bannister nem egészséges, Kozlík és Stojanov egyáltalán nem játszhatott sérülés miatt… Ennek ellenére megnyertük a bajnokságot, van tartás a csapatban.

Ennyi sérülttel hogyan lehetett legyőzni a sokkal több játékost forgató privigyeieket?

Ehhez óriási akarat kell, főleg a pályán lévő játékosoktól.

Ki az, akit kiemelne a csapatból?

Senkit. Az egész csapatot.

Az egész szezont nézve mi volt az a kulcsmomentum, amikor bajnokcsapat született?

Nem nagyon beszéltünk arról, hányadik helyen akarunk végezni. A szezon elején anyagi nehézségeink voltak, az volt az elsődleges cél, hogy megmentsük a komáromi kosárlabdát, bejussunk a playoffba, túljussunk az első fordulón, aztán majd kialakul. Elég jól kialakult!

Ez a siker a szponzorokat is a csapathoz vonzhatja?

Komáromban nagyon nehéz, mert az egy gazdaságilag eléggé lerombolt város. Nagyon kevés komoly cég van, a magánvállalkozók másra fordítják a pénzt… Várunk valamit, hogy valami lesz, de nehéz ezt előre látni.

Ez a nap eddigi pályafutásának legszebb napja?

Nyertem bajnokságot diákokkal, az ifikkel többször… Nekem a siker az, hogy elmentem az edzésre, a gyerekeket edzettem, kineveltem nagyon sok junior- és felnőttválogatottat, bejárták az egész világot. Nekem mindig örömöm volt, ha valaki jelentkezett a világbajnokságról vagy az olimpiáról, hogy jól érzik magukat… Ez a bajnoki cím a hab a tortán.