Egy ponty a prémium

Hiába igyekeztek a slovanisták (sötét szerelésben), nem bírtak a rózsahegyiekkel az I. ligás meccsen TASR-felvétel Gratulálunk, szép gól volt, biztosan kapott érte külön prémiumot.

Ilyesmi nálunk nem szokás. Azért nem maradtam jutalom nélkül. Néhány perce akadt horgomra egy ponty, alig bírtam kihúzni. Szép, van talán háromkilós is. A nagy fogás még várat magára, de az bizonyára már nem fér az interjúba.

Szenvedélyes horgász?

Nem is annyira. Inkább a természetet, a vízpartot szeretem. Megnyugtató. Ma szabadnapot kaptunk, hát kiruccantam pihenni a tópartra.

De vissza a pályára. Mindig Rák Robi végzi a szabadrúgását?

Rudo Urban volt kijelölve, mivel azonban már nem volt a pályán, én következtem.

Nem félt a felelősségtől? Utolsó másodpercek, utolsó lehetőség az egyenlítésre...

Amolyan egészséges izgalom fogott el, de bíztam magamban. Játékostársam, Helbich odajött hozzám, váltottunk néhány szót, s nekifutottam a labdának...

Oda került, ahová végül is akarta?

Igen. Eltökéltem, hogy nem az ellenkező sarokba csavarom a sorfal fölött, hanem oda, ahol a kapus áll. Prole a jobb sarokba várta, el is mozdult, én pedig a balba lőttem. Erősen, ahogy csak bírtam. Nagyon örültem, a második gólomat szereztem az I. ligában. Négy év alatt.

Nem kevés ez?

Ahogy vesszük. Ifista koromban csatár voltam a válogatottban, eléggé gólerős, most jobb oldali középpályást játszom. Amolyan ingázó vagyok, ötöstől ötösig kell kísérnem a játékot. Fárasztó, de bírom szusszal.

A meccs után megdicsérte az edző?

Csak annyit mondott, hogy ezt várja tőlem, mert jó a rúgótechnikám, s legközelebb elég lesz, ha gólpasszt adok, s úgy nyer a csapat.

Milyen a mostani rózsahegyi együttes?

Nincs olyan jó, mint a tavalyi, amely stílusosan futballozott, az élcsapatokhoz tartozott. Sok az új játékos, idő kell, míg kialakul egy ütőképes kollektíva. Reánk, idő-sebbekre vár, hogy összefogjuk a társaságot. Azt hiszem, a középmezőnyre jók vagyunk.

Mi kíván az új idénytől?

Hogy elkerüljenek a sérülések, az utóbbi időben gyakorta voltam harcképtelen. Rossz dolog, ha kényszerpihenőre szorul egy focista, főleg, ha megy neki a játék. Kiesik a lendületből, nehezen találja helyét a csapatban.

Ha a rimaszombatiak visszakerülnének az I. ligába, kedve lenne újra régi együttesében focizni?

Ez sok mindentől függ. Távlati tervem, hogy egy nekem való nyugati bajnokságban, mondjuk a franciában próbáljam ki, mire jó a futballtudásom.

Egy időben szóba hozták az Anderlechttel...

Nagyon régen volt, amikor az ifi válogatottban szerepeltem. Most már lassan 25 éves leszek.