Egy évtizede ülnek a bajnoki trónon

Noi kosárlabdában nem volt még más csapat szlovák bajnok. És egyelore úgy néz ki: jövore sem lesz igazi ellenfele az I. ligában az SCP Ružomberok együttesének. Múlt héten a liptóiak immár tizedik elsoségüket gyujtötték be a hazai pontvadászatban, kilencvenöt óta nem találtak legyozore a legmagasabb osztályban, és egy olyan sikersorozatot gazdagítanak évrol-évre, amely tájainkon egyedülálló a maga nemében. Pedig annak idején még gondolni sem mertek volna arra, hogy ilyen sokra viszik. Egyszeruen csak törtek felfelé, sorra birkóztak meg az elottük álló akadályokkal.

Hárman Natália Hejková edzo, Iveta Bieliková csapatkapitány és Jozef Smolek klubigazgató menedzser részesei voltak mindegyik bajnoki sikernek. Mi táplálta kitartásukat? Milyen nyomokat hagyott bennük a tizedik? kíváncsiskodtam az ünneplés perceiben.

Csapatsportágakban o az ország legeredményesebb edzoje, hiszen a fényes bajnoki sorozat mellett s ez jóval nagyobb fegyvertény kétszer Euroliga-gyozelemhez vezette csapatát. Natália Hejková nem árulja el, mi késztette arra, hogy mindvégig kitartson. A klubmenedzsertol tudom: nem busás edzoi keresete lehetett az. Rózsahegyen ugyanis a nagy összegeket a légiósok szokták zsebre vágni. „Érde„el, szeretem a kosárlabdát“ vá”aszolja Hejková, majd azt sem fejti ki, miben volt különleges számára a záruló kosaras idény. Felvetésemre, hogy marad-e Rózsahegyen, csak annyit mond: „Néhán„ napig még biztosan.“

Fár”dtabb, de bobeszédubb Iveta Bieliková: „Elége„ett lehetek és vagyok is a 2001/2002-es idénnyel. Mindössze két mérkozés nem sikerült az elképzeléseinknek megfeleloen, mégpedig az Euroliga záró tornáján. Bennem az elozo sikerektol napjainkig az akarat tartotta a lelket. Nem elégedtem meg azzal, hogy felértem az elso csúcsra. Mert azután sem lehetett lustálkodni, nem gondolhattam arra, hogy késobb minden magától összejön. Nem akadt olyan év, amikor ne dolgoztam volna teljes bedobással. Számomra azért volt különleges a mostani idény, mert újra sikerült bejutnunk az Euroliga legjobb négy csapata közé. Két év alatt összeszedtük magunkat, teljesen új csapattal törtünk fel. A kupagyoztes francia Valenciennes edzoje is elárulta, hogy három évig tartott, míg beérett a mostani sikerük. Ezen az úton mi is eloreléptünk.“

Öss”efüggések, háttérmagyarázatok sokaságával jön elo Jozef Smolek. Szinte rögtönzött csapatelemzésnek vagyunk tanúi. Szóba kerül a múlt is. „Valam„kor utópiának tunhetett a tíz bajnoki cím, most valóság. Álmodtam már sok széprol, de ilyesmirol még sohasem. Annál örömtelibb átélni. Számomra a klubvezetés küldetés, nem arra szoktam gondolni, hogy ebbol éljek, ebbol keressek. Nem szabad így gondolkodni. Ez egyben kollégáimmal szembeni bírálat is. Kevés bennük a becsvágy. Mi mindig a többre törekedtünk. Az elso siker után jöttek az újabbak, fokozatosan emeltük a mércét. Engem nem a bajnoki címek ösztönöznek, sokkal inkább bánt, hogy az idén az elképzeltnél gyengébben védekeztünk. Úgy érzem, a klubmenedzsernek nyitottnak kell lennie, akadályt nem gördíthet semmi elé, ugyanakkor tudnia kell, mit nem szabad megtennie. Nem szabad megelégednie, nem lehetnek kis céljai és sohasem adhatja fel.“

Ez ”enne a rózsahegyi menetelés titka? (jmk)

Mandics távozik, talán Alessandra is

A kosárlabda rajongókat biztosan érdekli, milyen játékosmozgások várhatók Rózsahegyen. Jozef Smolek nem titkolta, hogy még teljesen nyitott a jövo, s minden azon múlik, milyen pénzösszeg áll majd rendelkezésükre. Azt viszont már tudja, hogy az Euroliga mezonyének legszerényebb költségvetésu klubjában élni fognak az öt légiós szerepeltetésének lehetoségével. Két jugoszláv, Bogojevics (a csapat legeredményesebb kosarasa) és Vesel marad, honfitársnojük, Mandics viszont távozik Liptóból. Nem vált mezt a cseh Pavlíeková eem. Kérdéses a brazil Alessandra maradása. Úgy néz ki, két légióst fognak cserélni, és visszavárják a soproni GYSEV-Ringából Kováeovát.